Az évezred eddigi legsúlyosabb egérinváziója fenyegeti a világ negyedik legnagyobb búzaexportőrét.
Tavasszal is védekezni kell a mezei pockok ellen, hiszen már néhány példány is komoly károkat tud okozni.
A rejtőzködő életmódot folytató molnárgörényt választotta 2026-ban az év emlősének a Vadonleső Program.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park a környékbeli vadászok segítségét kérte a nutriák ellen.
A mezei pocok (Microtus arvalis) népessége az utóbbi hetekben ismét erőteljesen növekszik.
Sokan élnek abban a tévhitben, hogy létezik olyan módszer, amivel a patkányokat távol lehet tartani a portánktól.
A szakértők szerint a mezőgazdasági gyakorlatok, a szabálytalanul kihelyezett pocokméreg mind felelős a hazai őzállomány csökkenéséért.
Aggasztó mértékben emelkedett a patkányészlelések száma Budapesten, júniusban 22 százalékkal több bejelentés érkezett a korábbi évek átlagához képest.
Az utóbbi években egyre gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent az endemikus fajnak számító havasi mormoták állományára.
A ragadós száj- és körömfájás vírusának vektorai lehetnek a szőr, a toll, de akár az ici-pici lábak is.
Túlzott elszaporodásuk gyengíti a vízfolyások töltéseit és károsítja a szántóföldeket.
A nutria megjelenése a Balaton vízgyűjtőterületén komoly aggodalmakat vet fel, hiszen az állat súlyos gazdasági károkat okozhat.
Sem az emberektől, sem pedig a kamerától sem tartanak a Tatán megtelepedő hódpatkányok..
A Richmondi Egyetem kutatói egy rendkívül érdekes kísérletet végeztek, amelyben vezetni tanították a rágcsálókat.
Egyre nagyobb károkat okoznak a gazdáknak, a horgászoknak és a helyi lakosoknak a hódok Zalában.
Komoly pusztítást végeznek a hódok Magyarországon, viszont védett állatról van szó, így nem szabad őket bántani.
A lakosság és az önkormányzatok műfészkek, költőládák kihelyezésével segíthetik a településlakó, rágcsálópusztító baglyok költését.
Nagy számban jelentek meg a patkányok Magyarországon az ősz beáltával, valamint a nagy mennyiségű csapadék hatására.
Veszélytelenek, betegséget nem terjesztenek a nagyvárosok kertjeiben is megjelent erdei csótányok.
Az állat nemcsak nálunk, hanem az Európai Unió több országában jelen van és folyamatosan terjeszkedik.
Óriási különbségek vannak az egyes növényfajok között abban, hogy mennyi vizet igényelnek, és milyen jól képesek átvészelni a száraz időszakokat.
Az aszályt hónapokkal előre jelezték a műholdas adatok, a döntéshozatal mégis reaktív maradt.
A mikotoxinok elleni küzdelemben téves megközelítés kizárólag egy beavatkozástól várni a csodát.
Sokan rettegnek tőle, pedig szinte veszélytelen - a rákosi vipera megmentését célzó program eddigi legnagyobb visszatelepítése történt.
Kiemelkedő minőséget, egyedi ízeket és borsos árakat találhatunk, ha helyi élelmiszert keresünk - a fonyódi termelői piacon járt az Agrárszektor.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
