Újabb növényvédelmi kihívás lehet a Magyarországra nemrég bejutott pöttyös lámpahordó kabóca.
A klímaváltozás és az idei aszályos időjárás miatt a tokaji borvidéken a megszokottnál jóval korábban kezdődik a szüret.
Már drónokkal is kutatják a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget Magyarországon.
A Patricius Borháznál már befejezték a száraz borokhoz szánt szőlő szüretét.
Magyarország és ezzel együtt az Európai Unió területén is megjelent a pöttyös lámpahordó-kabóca.
A hazai csemegeszőlő fogyasztás 20-25 ezer tonnát tesz ki és folyamatosan növekszik.
Az Európai Bizottság döntése értelmében uniós oltalom alá kerültek a Nivegy-völgyi borok.
Ha nem lesz előrelépés a védekezésben, a magyar szőlők kétharmadát is kipusztíthatja a szőlő aranyszínű sárgasága.
Önálló fogalommá szeretné tenni a mádi borokat a Mádi Kör Bor-eredetvédelmi Egyesület.
A szőlő szereti a meleget, de az utóbbi években a magyar borvidékeknek már túl sok jutott belőle.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
A szélsőséges időjárás mellett az aranyszínű sárgaság is folyamatos fenyegetést jelent.
Bővült a gyümölcsök, csökkent a zöldségek külkereskedelmi forgalma az első félévben az unióban.
Az uniós termelők egyre nagyobb károkkal szembesülnek, miközben több tagállam jelentős terméskiesést jelez.
A talajból kezd elfogyni a víztartalék, miután a növények több vizet vesznek ki belőle, mint amennyi visszakerül a csapadékból.
Franciaországban egymilliárd eurós segélycsomag jön a nyári rekordaszály és a hőhullámok által sújtott termelők megsegítésére.
A magyar borágazat egyszerre küzd történelmi léptékű termeléskieséssel és fokozódó piaci nyomással.
Alig egy évtized alatt szinte ismeretlen helyi különlegességből a horvát borászat egyik keresett fajtájává vált a Korcula szigetén őshonos grk.
Az aranyszínű sárgaság okozója a szőlő egyik legveszélyesebb károsítója, törvénymódosítással segítenék a védekezést.
A 2026-os évben a tavaszi fagyok, az aszály és a növénybetegségek is sújtották a magyar borágazatot.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
