Ezzel vannak tele a magyar talajok is: a legtöbben nem is tudnak róla
A szárazföldi növények többsége képes valamilyen mikorrhiza-kapcsolatra, de nem mindegyik.
A szárazföldi növények többsége képes valamilyen mikorrhiza-kapcsolatra, de nem mindegyik.
A gyökerek által kibocsátott szerves vegyületek tápanyagforrást jelenthetnek egyes mikroorganizmusok számára.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Öt éve Svájcban elkezdtek egy a különleges kísérletet, melynek eredményeit most publikálták.
Az idei év ismét megmutatta, hogy a korábban bevált technológiák egy része egyszerűen már nem működik a megváltozott időjárási körülmények között.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
A hagyományos mezőgazdasági termelést a fenntartható, talajmegújító módszereknek kell felváltania itthon.
Az ökológiai kapcsolatoknak nagy szerepe van a sikeres kertészkedésben a kutatások szerint.
A '80-as évek előtt az Egyesült Államokban felismerték a nagyüzemi gazdálkodás (nagy gépek, nagy gépi hatékonyság, vegyszerhasználat, monokultúra, műtrágyahasználat) talajromboló hatását.
Nem mindegy, hogy milyen talajban van a növényünk, a bőséges mennyiségű zöldséghez ugyanis nem árt néhány dologgal tisztában lenni.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
A kérdésre Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke válaszolt a Metszetnek.
A kérdésre Godó Laura, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszolt.
Hazánkban továbbra is probléma, hogy a magyarországi biotermelés közel 90 százaléka külföldi piacokra kerül.
A kérdésre Bekecs Mátyás, a St.Imrei Regeneratív Farm gazdálkodója válaszolt.
Egyre nagyobb ismertség és érdeklődés övezi a mikrobiológiai készítményeket és megoldásokat a magyar termelők körében is.
A modern mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása, hogy miként tud egyszerre termelékeny és fenntartható maradni.
Habár a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszer globális kérdés, sokszor egy tájfajta palántával is elkezdődhet a változás.
Egyértelműen látszik, hogy a tápanyagutánpótlást ma már nem lehet úgy tervezni mint régen, a megszokott módszerek már nem kifizetődőek.
A mostani kutatás azért különösen aktuális, mert az Egyesült Államok és Kína is azt tervezi, hogy a közeljövőben újra űrhajósokat küldenek fel.

2800 forintot is elkértek korábban egy kilogramm cukkiniért, mostanra azonban jelentősen mérséklődött az ára.
Ehető levél, virág és termés, avagy növények, amelyek szinte teljes egészükben hasznosíthatók.
A 40 fok feletti nyári hőmérséklet már nemcsak a szántóföldeken okoz komoly gondokat, hanem az állattartásban és az élelmiszeriparban is.
Ha nem történik változás a Homokhátságon, néhány évtized múlva a vízszint akár több méterrel is tovább süllyedhet, és a táj egyre szárazabbá válik.
Egyre több kávét importál az Európai Unió harmadik országokból, és ezt egyre nagyobb értékben teszi.