A '80-as évek előtt az Egyesült Államokban felismerték a nagyüzemi gazdálkodás (nagy gépek, nagy gépi hatékonyság, vegyszerhasználat, monokultúra, műtrágyahasználat) talajromboló hatását.
Nem mindegy, hogy milyen talajban van a növényünk, a bőséges mennyiségű zöldséghez ugyanis nem árt néhány dologgal tisztában lenni.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
A kérdésre Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke válaszolt a Metszetnek.
A kérdésre Godó Laura, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszolt.
Hazánkban továbbra is probléma, hogy a magyarországi biotermelés közel 90 százaléka külföldi piacokra kerül.
A kérdésre Bekecs Mátyás, a St.Imrei Regeneratív Farm gazdálkodója válaszolt.
Egyre nagyobb ismertség és érdeklődés övezi a mikrobiológiai készítményeket és megoldásokat a magyar termelők körében is.
A modern mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása, hogy miként tud egyszerre termelékeny és fenntartható maradni.
Habár a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszer globális kérdés, sokszor egy tájfajta palántával is elkezdődhet a változás.
Egyértelműen látszik, hogy a tápanyagutánpótlást ma már nem lehet úgy tervezni mint régen, a megszokott módszerek már nem kifizetődőek.
A mostani kutatás azért különösen aktuális, mert az Egyesült Államok és Kína is azt tervezi, hogy a közeljövőben újra űrhajósokat küldenek fel.
A Pepsi is beszállt a regeneratív gazdálkodás támogatásába, most ösztöndíjat ajánlottak a gazdáknak.
Az elmúlt években egyre több gazdálkodó szembesül azzal, hogy a hagyományos tápanyag-utánpótlás költségei folyamatosan emelkednek.
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Ahogy egy gyermek sem fejlődik megfelelő táplálék nélkül, a talaj sem képes egészséges növényeket nevelni, ha nem gondoskodunk róla.
Környezetünk védelme érdekében fontos betartani a szabályokat, ugyanis a nátrium-klorid káros a talajra és annak élővilágára.
A 2025-ös év ismét komoly kihívások elé állította a gazdálkodókat Magyarországon.
A gazdálkodók döntő többsége már egyértelműen tisztában van azzal, hogy a kalászosok ara-tása után miért fontos a szármaradványok visszaforgatása
A kalászosok termesztésében egyre nagyobb szerepet kapnak a mikrobiológiai készítmények
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
2026 májusában a magyar gazdák 68,2 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A zöldség hosszú utat tett meg az amerikai őshazából addig, hogy a magyar konyha egyik szimbólumává vált.
