Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére is bővült a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke és jövedelmezősége itthon.
Nehéz helyzetbe hozhatják a hazai gabonatermelőket a globális piacokon kialakult árak.
Míg a a zöldségtermesztés 2004-ben 2033 ezer tonnát tett ki, addig 2023-ra ez a szám már csak 1438 ezer tonna.
Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest.
Akár 30-40 százalékos árcsökkenés is bekövetkezhet a termelés növekedésének köszönhetően.
Egy friss jelentés szerint hatalmas méretűre növekedhet a kender-alapú élelmiszerek piaca az évtized végére.
Bővülő termelés és növekvő hatékonyság jellemzi a zöldségtermesztést Magyarországon.
Az Európai Unióban a halászat 2022-ben is megelőzte az akvakultúrában megvalósuló haltermelést.
Hiába fejlődik az európai uniós tagállamok haltermelése, egyelőre a nyomába se érhet Norvégiának.
2023-ban mintegy 6,5 százalékkal bővült a mezőgazdasági kibocsátási értéke Magyarországon.
Magyarország élelmiszeripara komoly lemaradásban van a versenytársakéhoz képest.
2022-ben több mint 65 millió euró értékben importáltak tejet Romániába a magyar cégek.
Megjelent a következő szezonra vonatkozó előrejelzés az északi félteke alma- és körtetermésére.
A következő időszakban kiemelt fontosságú lesz a magyar gazdák digitális képzettségének fejlesztése.
Kapacitásbővítést hajtott végre a növényvédőszer-gyártással foglalkozó Chemark Zrt.
Várhatóan erősödni fog a nem sűrítmény felhasználásával készült almalé exportja.
Előretör az akvakultúra?
Szépen teljesített Magyarország az elmúlt évtizedben.
Óriási hullámvölgyek tapasztalhatók a sertéságazatban.
Már az Országgyűlés előtt a törvényjavaslat.
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távon jelentős hatással lehet az európai mezőgazdaságra.
Az eke a mezőgazdaság egyik legfontosabb, emberi civilizációt formáló szerszáma, amely a talaj megművelésében játszik kulcsszerepet.
A földforgalmi törvény legújabb módosításában változott a cserére, a haszonbérletre és az alhaszonbérletre vonatkozó szabályozás is.
Az importált sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból érkezett.
A magyar élelmiszeripar előtt komoly lehetőségek állnak, ugyanakkor számos kihívással is szembe kell néznie.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
