Titokzatos csőrendszert ástak a magyar föld alá: őrület, mire képes
Föld alá telepített mezőgazdasági mikroöntözési rendszer telepítése fejeződött be mintegy 330 hektáron Mezőfalván, Fejér vármegyében.
Föld alá telepített mezőgazdasági mikroöntözési rendszer telepítése fejeződött be mintegy 330 hektáron Mezőfalván, Fejér vármegyében.
2025-re már közel 30%-os visszaesés következett be, így mintegy 79 ezer hektáron termesztettek szóját.
Elissza a vizünket a mesterséges intelligencia? Harminc perc AI-használat több mint fél liter vizet fogyaszt el.
Jakab István: a cél az, hogy a jövő generációja a kezébe vegye a saját sorsát az agráriumban
6335 hektárral, 11 százalékkal bővült a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság csaknem egymilliárd forint uniós támogatásból új tájegységi központot hoz létre Dinnyésen.
A közvetlenül elérhető felszíni édesvíz aránya a Földön rendkívül alacsony, mindössze 0,007 százalék.
A klímaváltozás új helyzetet teremtett, az eddig megszokott gyakorlatok felülvizsgálatra szorulnak, ebben pedig az erdész szakmának élen kell járnia.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan alacsony a Velencei-tó vízszintje márciusban, mint idén.
Erdei kisvizes élőhelyek jönnek létre vagy újulnak meg, amelyek segítik a víz helyben tartását és az élőhelyek stabilizálását.
Mit tehetünk a jobb vízgazdálkodás érdekében azért, hogy kertünk növényei a legoptimálisabb ellátást kapják az éltető vízből?
A közel százezer kilométeres hazai csőhálózat majdnem fele már túllépte az 50 éves életkort, ami a rendszer fenntarthatóságát veszélyezteti.
Magyarországon évtizedekig a „bejelentsük-e vagy sem” adminisztratív kérdése uralta a közbeszédet a magánkutak kapcsán.
Fonyódon és Zamárdiban is felháborodást váltottak ki a Balaton partján felhalmozott, sötét és bűzös iszapkupacok.
Egy friss jelentés szerint a klímaváltozás nélkül is súlyos katasztrófa jöhet Magyarországon.
Az egyszerű megoldások gyakran hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a költséges vegyszerek felhasználása, vagy a folyamatos gépi beavatkozás.
A magyar agrárium számára a stabilitás, a gyors döntéshozatal és a fejlesztések felgyorsítása lehet a legfontosabb feladat 2026-ban.
Az inváziós fajok térnyerése ma már nemcsak természetvédelmi kérdés, közvetlenül érinti a vízgazdálkodást, a turizmust és a területfejlesztést is.
A klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá válnak a heves, rövid ideig tartó csapadékok, ugyanakkor hosszabb száraz periódusok és aszályok is előfordulnak.
Nincsen minden rendben a Balatonnál, rekord alacsony a víz és algásodnak a partok.

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése továbbra is az egyik legsúlyosabb állategészségügyi és agrárgazdasági kockázat Magyarországon.
Közvetlen uniós források: új pálya az agrárium számára, vannak, akik már élnek a lehetőséggel.
A borfogyasztás csökkenésének megállítása mellett folytatódnia kellene a koncentrációnak az ágazatban a következő időszakban.
Akár még egy jó termés is összejöhet idén a búzánál, feltéve, hogy az időjárás kegyesebb lesz a gazdákhoz.
Egyes mikroorganizmusokkal csak a bajunk van, másokért azonban rengetegen akár pénzt is hajlandóak adni.