Nem a tartály mérete a legfontosabb, hanem az, hogy mi történik a lehulló vízzel.
Évtizedek óta nem tapasztalt vízhiány alakult ki Zalaszentgrót térségében, ezért 29 településen másodfokú vízkorlátozást kellett elrendelni.
2026. június 20-án az agárdi vízmérce 52 centimétert mutatott, ami egy centiméterrel alatta van a 2022. szeptemberében mért, korábbi legkisebb vízállásnak.
Drasztikus vízkorlátozást vezettek be a Hajdú-Bihar vármegyei Nagyrábén, miután szinte teljesen kiürült a helyi víztározó.
A szakértők szerint a víz megtartása a kulcsa az elsivatagosodás elleni küzdelemnek.
Miközben Magyarország lakossága évtizedek óta csökken, a beépített területek folyamatosan terjeszkednek.
Miért lehet a szikkasztás a jövő egyik legfontosabb vízgazdálkodási kérdése hazánkban is?
Kevesebb veszteség, pontosabb döntések, biztosabb termés – a precíziós öntözés intelligens adatokkal és hatékony vízfelhasználással támogatja a gazdálkodókat.
Egyedülálló, intelligens öntözőrendszerrel vette fel a harcot a vízhiánnyal Szantori szigete.
A Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudásbázisára építve keres választ a klímaváltozás és a vízhiány okozta kihívásokra.
Bár Magyarország távol fekszik a tengerektől, a hazai vízgazdálkodás jövője nem választható el a világóceánokban zajló folyamatoktól.
A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályos időszakok alapjaiban alakították át a magyar gazdálkodók szemléletét az öntözésről.
Egy évnyi csapadék hiányzik a földekről a téli aszály miatt: ez nemcsak a vízügy, de a mezőgazdaság számára is komoly gondokat okoz.
Az elmúlt hetekben sokaknak feltűnt, hogy a Zagyva szinte csak a meder alján csordogál.
A jelenlegi helyzetben a mesterséges vízpótlás elkerülhetetlen, de a szakembereknek szigorú alapelveket kell követniük.
Gyuricza Csaba: nem az ukrán gabona a legnagyobb problémánk, hanem hogy nincs az országnak agrárstratégiája.
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hazai következménye a tájak fokozódó kiszáradása, különösen a Homokhátság és a Tisza-völgy térségében.
Fél évtizede visszatérő kihívás az aszály, a magyar mezőgazdaság súlyos alkalmazkodási kényszerben van.
Itt van minden, amit a A „Vizet a tájba!” programról tudnia kell a gazdálkodóknak.
A tisztított szennyvíz nem hulladék, hanem stratégiai erőforrás: vízgazdálkodás és innováció Máltán és Magyarországon
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
2026 májusában a magyar gazdák 68,2 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A zöldség hosszú utat tett meg az amerikai őshazából addig, hogy a magyar konyha egyik szimbólumává vált.
