A magyar földek új sztárjának hitték: most egyre többen mondanak le róla
2025-re már közel 30%-os visszaesés következett be, így mintegy 79 ezer hektáron termesztettek szóját.
2025-re már közel 30%-os visszaesés következett be, így mintegy 79 ezer hektáron termesztettek szóját.
Elissza a vizünket a mesterséges intelligencia? Harminc perc AI-használat több mint fél liter vizet fogyaszt el.
Jakab István: a cél az, hogy a jövő generációja a kezébe vegye a saját sorsát az agráriumban
6335 hektárral, 11 százalékkal bővült a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság csaknem egymilliárd forint uniós támogatásból új tájegységi központot hoz létre Dinnyésen.
A közvetlenül elérhető felszíni édesvíz aránya a Földön rendkívül alacsony, mindössze 0,007 százalék.
A klímaváltozás új helyzetet teremtett, az eddig megszokott gyakorlatok felülvizsgálatra szorulnak, ebben pedig az erdész szakmának élen kell járnia.
A mérések kezdete óta nem volt még olyan alacsony a Velencei-tó vízszintje márciusban, mint idén.
Erdei kisvizes élőhelyek jönnek létre vagy újulnak meg, amelyek segítik a víz helyben tartását és az élőhelyek stabilizálását.
Mit tehetünk a jobb vízgazdálkodás érdekében azért, hogy kertünk növényei a legoptimálisabb ellátást kapják az éltető vízből?
A közel százezer kilométeres hazai csőhálózat majdnem fele már túllépte az 50 éves életkort, ami a rendszer fenntarthatóságát veszélyezteti.
Magyarországon évtizedekig a „bejelentsük-e vagy sem” adminisztratív kérdése uralta a közbeszédet a magánkutak kapcsán.
Fonyódon és Zamárdiban is felháborodást váltottak ki a Balaton partján felhalmozott, sötét és bűzös iszapkupacok.
Egy friss jelentés szerint a klímaváltozás nélkül is súlyos katasztrófa jöhet Magyarországon.
Az egyszerű megoldások gyakran hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a költséges vegyszerek felhasználása, vagy a folyamatos gépi beavatkozás.
A magyar agrárium számára a stabilitás, a gyors döntéshozatal és a fejlesztések felgyorsítása lehet a legfontosabb feladat 2026-ban.
Az inváziós fajok térnyerése ma már nemcsak természetvédelmi kérdés, közvetlenül érinti a vízgazdálkodást, a turizmust és a területfejlesztést is.
A klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá válnak a heves, rövid ideig tartó csapadékok, ugyanakkor hosszabb száraz periódusok és aszályok is előfordulnak.
Nincsen minden rendben a Balatonnál, rekord alacsony a víz és algásodnak a partok.
A mezőgazdasági termelőket segíteni kell a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban és a piaci versenyképességük megőrzésében.

Akár még egy jó termés is összejöhet idén a búzánál, feltéve, hogy az időjárás kegyesebb lesz a gazdákhoz.
A borfogyasztás csökkenésének megállítása mellett folytatódnia kellene a koncentrációnak az ágazatban a következő időszakban.
Egyes mikroorganizmusokkal csak a bajunk van, másokért azonban rengetegen akár pénzt is hajlandóak adni.
A juhágazat lehet a legnagyobb vesztese az ausztrálokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezménynek.
2025-re már közel 30%-os visszaesés következett be, így mintegy 79 ezer hektáron termesztettek szóját.