Három ok áll a háttérben.
A fogyasztói árak júliusban átlagosan 1,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket.
A turizmus és az agrárium kapcsolata végérvényesen átalakult, és a klímaváltozásra is reagálnia kell.
A nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés első eredményei alapján a legtöbb termék és vállalkozás megfelel az előírásoknak, de több súlyos szabálytalanságot is feltártak.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
A bio (organikus) élelmiszerek iránti kereslet ismét emelkedik, miközben a termelés szerkezete lassan átalakul.
Olaszországban az egészségtudatosság formálja az élelmiszer-vásárlási szokásokat.
A haza zöldség- és gyümölcságazat túlélését a távlati automatizáció, a külföldi vendégmunkások alkalmazása, valamint a drasztikus áfacsökkentés jelentheti.
Kisebb termés mellett jobb árakon értékesítették 2025-ben a gyümölcsféléket az olasz piacokon, míg a stagnáló mennyiségű zöldségek árai visszaestek.
A kiélezett nemzetközi piaci verseny miatt a magyar zöldség- és gyümölcságazat rászorul a harmadik országbeli munkaerőre.
A Freshfel Consumption Trends konferencián elhangzott, messze még a napi 400 grammos zöldség-gyümölcs fogyasztás.
Hamarosan elindul a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nyári szezonális ellenőrzése.
A klímaváltozás és a technológiai fordulat határozza meg a hazai uborkatermesztés jövőjét.
A kertészeti ágazatban a külföldi munkavállalók nem elveszik a magyarok munkáját, hanem megmentik a hazai vállalkozásokat.
Nemcsak előnyökkel, hanem alkalmazkodási kényszerrel is jár, de így is megéri lépni.
Erősebb piaci pozíciót, kiszámíthatóbb értékesítést és hatékonyabb működést hozhatna.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
Sokat beszélnek erről a szakértők, de a gyakorlatban mégsem jutunk egyről a kettőre.
350 hektárnyi modern üvegház létesül 2030-ra egy gigaprojekt keretében Szaúd-Arábiában.
Az egyezmény geopolitikai jelentőségű, és új lehetőségeket nyit a frisspiaci áruk forgalmában.
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
