Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) legfrissebb prognózisa alapján a 2017/18-as gazdasági évben 112,5 millió tonnát takaríthatnak be a brazilok ebből az olajos magból - ez a valaha feljegyzett második legnagyobb termés a tavalyi rekord után. Az exportkilátások 65 millió tonna szójababról szólnak, köszönhetően Kína növekvő igényeinek. 2017-ben 1635 millió dollárral áldoztak többet az importjára, mint 2016-ban, ami kiugróan magas szám.

Eközben Európában is a termelés növekedésével számol a francia elemző intézet, a Stratégie Grains. Becslése szerint újabb 2 százalékkal bővülhet a szója termőterülete, így átlépi a 990 ezer hektárt. Ukrajna önmagában 2 millió hektárt áldoz ennek a magas fehérjetartalmú olajos magnak. A termésátlagok az öreg kontinensen 2,5 tonna körül alakulnak hektáronként, vagyis Ukrajnával együtt is igen szerény az a mennyiség, amit szójából elő tudunk állítani.

Magyarországon 60 és 70 ezer hektár között látszik stabilizálódni a növény termőterülete, és ezen a zöldítési szabályok uniós szigorítása nemigen változtat. A szójabab termeléséért ugyanis Magyarország hektáronként mintegy 60 ezer forintos támogatást fizet.

Tavaly mindhárom olajos magvú kultúrában (napraforgó, repce és szója) 10% feletti termőterület-növekedést jegyezett fel a Központi Statisztikai Hivatal, miközben a kukorica és a búza 6-8 százalékkal visszaszorult. Az olajosok azonban - növény-egészségügyi okok miatt - csak 3-5 évente kerülhetnek vissza ugyanabba a táblába, vagyis a termelőknek a gazdaság 2/3-án, 4/5-én továbbra is a sűrűbb vetésforgót jól tűrő gabonaféléket kell termeszteniük, illetve állandó kultúrákat (gyümölcsöst, legelőt) telepíteniük.