Az exminiszterek kerekasztalának első körkérdése arra vonatkozott, hogy mi határozhatja meg leginkább a hazai mezőgazdaság eredményességét: az időjárás és a szerencse, az agrárpolitika, az uniós támogatások vagy a gazdák szaktudása. A konferencia közönsége hasonló fontosságúnak ítélt meg minden tényezőt, a jelenlévő miniszterek ugyanakkor eltérő véleményen voltak. Vonza András, az első Orbán-kormány agrárminisztere szerint a jó időjárás és a szakértelem együtt hozzák meg a sikert, míg Gráf József, az első és második Gyurcsány-kormány agrárminisztere a szaktudás fontosságát emelte ki.

Torgyán József, az első Orbán-kormány agrárminisztere a magyar mezőgazdaság fejlődési irányát egy lenini hasonlattal jellemezte: "egy lépés előre, két lépés hátra". Többször is hangsúlyozta, hogy rendszerben kellene gondolkodni és másként kell megítélni a nagyüzemi termelők és a családi gazdaságok teljesítményét - utóbbiak szerinte úgy érzik, hogy senki nem törődik velük. Ismételten felhívta a figyelmet a falugazdászok fontosságára és nehezményezte, hogy a haszonállat-állomány döntő része a nagyüzemekben összpontosul, valamint azt is, hogy "a bevásárlóközpontok polcai roskadoznak a magyar földet soha nem látott hungarikumoktól".

Emlékeztetett arra is, hogy ő már a 90-es évek végén rendkívül fontosnak tartotta a földművelés és vidékfejlesztés összevonását, az évek óta zajló decentralizációs folyamatot pedig rendkívül aggasztónak tartja. 

Torgyán József viharfelhőket lát a magyar agrárium egén, meglátása szerint a kanadai-európai uniós szabadkereskedelmi egyezmény óriási veszélyeket rejt magában. "A multinacionális cégek le fognak minket söpörni" - mondta az exminiszter, aki reméli, hogy a kormány belátja, hogy a nemzet megtartó ereje nem Budapesten van, hanem a vidéken.

Németh Imre, a Medgyessy-kormány és az első Gyurcsány-kormány agrárminisztere az uniós támogatási rendszer korábbi torzító hatására hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a mezőgazdasági jövedelmek kétharmadát jelenleg az uniós támogatások adják. Örömmel látja ugyanakkor, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) folyamatosan egyre inkább piacorientálttá válik. Tragikusan látja a főágazatok helyzetét és attól tart, hogy a termelői támogatások kidobott pénznek fognak minősülni egy évtized múlva. Mindemellett nehezményezi, hogy a 7 éves fejlesztési ciklusból eltelt 3 év, úgy, hogy nem sikerült uniós forrásokat lehívni, az MVH megszüntetését pedig komoly problémának látja, hiszen az van véleménye szerint végre egy olyan intézmény volt, ami jól működött. Úgy véli, hogy a feladatok decentralizálása egy dologra lesz jó: a megyei politikusok népszerűségének növelésére a következő választás idején.

Gráf József is erős kritikával illette a jelenleg kormány agrárpolitikáját, elmondása szerint "a világon sehol ilyen esztelenül és indulatból nem lett rendezve a földkérdés, mint Magyarországon".

Németh Imre üdvözölte a jelenleg zajló világpolitikai folyamatokat, melyek csökkentik a globális megállapodások létrejöttének esélyét. "A kistermelők súlyos nehézség elé néznek, ha a multinacionális cégek érdekérvényesítő képessége megerősödik" - hangsúlyozta.