Már csak néhány nap és ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A rendszerváltás követően Szlovákia mezőgazdasága jelentős változásokon ment keresztül.
Az ország mező- és erdőgazdálkodásának virágkora 1980-ra tehető, ekkor a szektorban közel 382 ezer főt foglalkoztattak. Kicsivel több, mint 10 évvel később, 1991-ben ehhez képest már 27 %-kal kevesebben, míg 2022-re mindösszesen 83 ezer főt számlált az agráriumban dolgozók száma. Ez a 80%-os visszaesés nem volt hatással az ország mezőgazdasági teljesítményre.
Ugyanez a helyzet az állattenyésztés terén is, hasonló mértékű visszaesést tapasztalhatunk. Az 1987-es adatokhoz képest napjainkig a szarvasmarha-állomány 52%-kal, a sertésállomány 70%-kal a baromfiállomány pedig 89%-kal esett vissza. Az ország területének 33%-a szántóföld, 41%-a erdő, 17%-a rét, illetve legelő.
Kedvező adottságok kisebb területen
A Szlovák Köztársaság mezőgazdasági feltételei alapvetően kedvezőnek mondhatóak. Az ország Közép-Európában helyezkedik el, a Kárpátok vonulatának köszönhetően a terület északi és középső része hegyvidéki terület, míg a déli és keleti országrészt síkságok jellemzik.
A síkvidékeken többnyire repce, búza, kukorica, rozs és burgonya termesztés folyik, a hegyvonulatokban főként szarvasmarhatartással foglalkoznak, a dombos területekre pedig zömében a szőlő-, illetve a gyümölcstermesztés jellemző. Mezőgazdaság szempontjából a Dunamenti-alföld igen jelentős.
Nyitott gazdaság, ipari hangsúllyal
Az országban nagy jelentőséget kap az import, illetve az export. 2020-ban az export értéke elérte a 76,1 milliárd eurót, az import pedig 72,8 milliárdra euróra volt tehető. Az Európai Uniós tagállamok közötti jövedelemkülönbségek az agrárszektorban is jelentősek.
Az egy alkalmazottra jutó mezőgazdasági jövedelem 2020-ban Szlovákiában 18 242 eurót számlált, ezzel szemben Franciaországban ez a szám csaknem a duplája, 35,5 ezer euró volt.
A mezőgazdasági támogatások az EU-ban 2019-ben elérték az 54,2 milliárd eurót, amelynek 76,4 százaléka a régebbi tagországokba került. Szlovákia a támogatások 1,1 százalékát kapta meg- írja cikkében a Magyar Mezőgazdaság.
Napjainkban az ország gazdaságilag inkább ipari országnak mondható. A jó földrajzi helyzet, Bécs közelsége, illetve a viszonylag olcsó munkaerő sok vállalatot vonz az országba.
Jelentős az autógyártás, nagy teret kap a vegyipar, illetve az elektronika nagyipari vállalatai. Az ipar mellett a turizmus is nagymértékben növekedett, de közel sem annyit, mint a környező országokban. Turizmus tekintetében a síparadicsomok nagy szerepet töltenek be. Szlovákiában is, mint ahogyan több közép-európai országban, alacsony szinten tart a kutatás-fejlesztés. Ennek oka az oktatásra vezethető vissza, legfőképp az informatikai ismeretek hiánya okozza a fő problémát, ezekre a fejlesztésekre kevés támogatás jut.
Az élelmiszeripar így is jelentős
2022-ben Szlovákia mezőgazdasági, hal- és erdészeti importja 7,3 milliárd USD-t tett ki, ami 1 milliárd USD növekedést jelent 2021-hez képest. Szlovákia mezőgazdasági exportja is növekedést könyvelhetett el, 5,1 milliárd USD értékben.
Szlovákia mérete és éghajlata miatt számos friss élelmiszeripari termék esetében importra szorul. Az összes mezőgazdasági import több mint 75 százaléka más uniós országokból származik, különösen a szomszédos Csehországból és Lengyelországból, majd Németország érkezik.
Az élelmiszer-feldolgozó ágazat az egyik legnagyobb ipari ágazat Szlovákiában, a teljes ipari termelés 15 százalékát teszi ki.
Az ágazat legnagyobb részét a tejtermelés (18 százalék) teszi ki, amelyet a hústermelés (17 százalék), a sörfőzés (8 százalék), a baromfitenyésztés (8 százalék) és az édesség-sütőipar (7 százalék) követ. Szlovákia 2022-ben 42,26 millió dollár értékben importált amerikai élelmiszereket és mezőgazdasági termékeket, ami 12 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.
A szlovák gazdaság egyik fő előnye, hogy az ország az eurózóna része.
Ezáltal olcsóbban és nagy tömegben találnak forrást az élelmiszeripari cégek is, amelyek könnyebben fejleszthetnek, mint magyar társaik, ráadásul az árfolyamingadozás kockázatával sem kell szembenézniük.
Van még hova fejlődni
Az élelmiszer-feldolgozás továbbra is szerves részét képezi a szlovák gazdaságnak, és több mint 4,3%-kal járul hozzá a teljes iparhoz. Több mint 3800 élelmiszer-feldolgozó vállalat működik, amelyek a feldolgozott fő alapanyag alapján különböző szegmensekre oszlanak.
A Szlovák Köztársaság jelenleg így is csak a polgárok élelmiszer-fogyasztásának 40 százalékát képes fedezni. A politikusok hosszú távú, az élelmiszer-önellátás növelésére irányuló deklarált erőfeszítései ellenére a Szlovák Köztársaság egyre inkább függ a külföldről importált élelmiszerterméstől. Ezen a helyzeten akar változtatni a jelenlegi kormány is, amely az élelmiszer-önellátás növelését az állam stratégiai érdekének tekinti.