Tényleg jó évet zárhatnak idén a magyar termelők?

Tényleg jó évet zárhatnak idén a magyar termelők?

agrarszektor.hu
A gabona, olajos magvak, takarmányok és a bioüzemanyagok rekordszintű kereslete 2024-ben is folytatódik, annak ellenére, hogy a szektornak sok nehézséggel kellett szembenéznie az elmúlt időkben - mondta Sergii Kharin, a Corteva Agriscience magyarországi ügyvezető igazgatója a Corteva Agriscience média klub eseményén, Budapesten. Hozzátette, Magyarország a globális piac szerves része, hiszen az ország 50 százalékban importálja termékeit.

Még szeptember 15-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!

A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat. 

Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.

Globális szinten a növényvédőszer-piac bizonytalanabbá vált a koronavírus-járvány után. Ugyanakkor az igazgató elmondta, hogy összességében az első negyedévben a Corteva Agriscience teljesítménye az elvárásaik alapján alakult, a vetőmag ágazat nagyon jól, mondhatni kiemelkedően teljesített, a növényvédőszer-piacon pedig szeretnének még jobb eredményeket elérni. Kitért arra is, hogy a második félévben jelentősen megugorhat a növényvédő szerek piaca.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így állunk itthon

Magyarországi viszonylatban a tavaszi vetésű szántóföldi növények vetésterületének tervezete 2024-ben 1,9 millió hektár volt. A kukorica tervezett vetésterülete 796 076 hektár, a napraforgó tervezett vetésterülete pedig 699 978 hektár volt, amely május közepére csaknem 100 százalékban meg is valósult. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy 2023-hoz képest jelentős változás történt a gazdák életében. A felvásárlási árak a tavalyi évhez képest csökkentek, ez nagy hatással volt a termelők hozzáállására. Legfőképpen ez ott mutatkozott meg, hogy a termesztők a lehető legkésőbb hozták meg döntéseiket, volt, aki március közepén sem tudta, hogy mit fog, mit érdemes vetni. A gazdák igyekeztek a legnagyobb profitot elérő növényt vetni. Az elmúlt évek nehézségei ellenére a vetőmagellátásban pedig nem volt probléma.

A termelői körből kiindulva az őszi kalászosok vetésterülete ugyanakkora marad, az őszi káposztarepce esetében tapasztalható minimális csökkenés. Sergii Kharin elmondta, hogy a jövőbe tekintve arra számítanak, hogy mivel - érthető módon - a gazdák első szempontjai között szerepel a költséghatékonyság, ezért az utolsó pillanatban hozott döntés jellemző lehet, és ezekben a helyzetekben igyekeznek a segítségükre lenni. Sok esetben felmerült az alternatív szántóföldi kultúrák alkalmazása, ilyen például a cirok, szója, mák és az olajretek.

EZ IS ÉRDEKELHET

A magyar gazdák nyitottak az innovációra és nagyon jó hír, hogy a felvásárlási árak felfelé ívelő tendenciát mutatnak, mind az őszi kalászosok, mint pedig az őszi káposztarepce esetében

- fogalmazott. A szakember kiemelte egyúttal azt is, hogy az Európai Unió az új genetikai eljárások tekintetében egyre elfogadóbb.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM