Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője az MTI-hez eljuttatott elemzésben kifejtette: a járványt követő energiaválság tömeges bezárásokhoz vezetett, ami különösen a kereskedelmi vendéglátóhelyeket érintette. Ezen belül az italüzletek, kávézók, valamint a zenés-táncos szórakozóhelyek száma hat év alatt 35%-kal csökkent. Az éttermek, büfék és gyorséttermek száma 16%-kal, míg a cukrászdáké 8%-kal esett vissza.

A szakértő kitért arra is, hogy Budapesten 2019 és 2025 között 20%-kal esett vissza a vendéglátóipari egységek száma, az utóbbi két évben azonban alig 2%-s volt a csökkenés. Szintén 20%-os mérséklődés volt az Észak-Alföldön, illetve Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön is. Bár minden régióban csökkent a vendéglátóhelyek száma, a visszaesés a Nyugat-Dunántúlon volt a legmérsékeltebb, 14%-kal. A vállalkozásszám csökkenésével párhuzamosan a vendéglátás reálforgalma 2019 és 2025 között alig 1,4%-kal nőtt, ami gyakorlatilag stagnálás, az előzetes adatok alapján 2025-ben a szektor veszteséget termelt.

Az elemző rámutatott, hogy a vendéglátás költségszerkezetét döntően az élelmiszerárak, a bérköltségek és az energiaárak határozzák meg. Az élelmiszer-, bér- és energiaköltségek egyidejű emelkedése jelentős költségsokkot okozott a vendéglátó vállalkozások számára. Mindez arra utal, hogy a vendéglátásban megfigyelhető áremelkedés jelentős része költségoldali kényszerekből fakadt.

A magyar vendéglátóipar 2025-ben átalakulási szakaszban volt az adatok alapján. A vendéglátóhelyek számának csökkenése nem ciklikus jelenség, hanem mélyebb strukturális változásokat eredményezett az elemző szerint. A vendéglátás elmúlt éveit árvezérelt alkalmazkodás jellemezte. A szektor teljesítményét a költségnyomás és a visszafogott kereslet határozta meg, emiatt a piaci koncentráció erősödött, és a nem profitábilisan működő szereplők kiszorultak. Ugyanakkor Horti Flóra szerint a várhatóan javuló gazdasági környezet és a fogyasztói bizalom erősödése kedvező alapot teremthet.