Horváth szerint az akkori földművelésügyi tárca hibás döntése volt, hogy 1997-ben - mivel az állam nem tudta feltőkésíteni a Magyar Cukor Rt-t - , ezért eladta az osztrák Agranának. Úgy véli, hazai kézben kellett volna tartani, hiszen állami szabályozási keretek nélkül, a külföldi versenytársakkal szemben és az akkori a magas kamatok miatt a megtermelt haszon a bankokhoz került, a cég pedig veszteséges lett. A tőkeemelés maradt megoldásként, de a cukorrendtartás hiánya miatt a pénzügyi befektetők nem vállalták a kockázatot. Mivel az állam nem emelt tőkét a Magyar Cukor Rt-ben, kénytelenek voltak szakmai befektetőként alkalmazni az osztrák Agrana ajánlatát, Horváth pedig ekkor mondott le - írja a hvg.hu.

a hvg.huSuchman Tamás, volt privatizációs miniszter szerint az elmúlt 20 év rossz irányba vitte a szektort, úgy véli, nem lett volna szabad 1990-94 között felgyorsítani a magánosítást, a cukor- és az élelmiszeripar privatizációját legalább 15 év alatt kellett volna kivitelezni.
Font Sándor, a bizottság fideszes társelnöke megkérdezte Suchman Tamást, miért nem tartotta be a megkötött szerződéseket az 1994-98 közötti kormány, miért nem látta szükségesnek a Magyar Cukor Rt. feltőkésítését. Erre ő azt mondta, az akkori illetékeseket,a "felsőbb"erőket kellene megkérdezni, mert a döntéseket nem csak ők hozták.

Horváth Mihály többször is kiemelte, a kulcskérdés a cukorrendtartás életbe léptetése lett volna, és hozzáette, információi alapján a mai napig nem tudja arra a választ, hogy ez a szabályozás miért nem jött létre.