Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A magyar kenyerekben, zöldség és gyümölcstermékekben ugyanúgy megtalálhatóak növényvédőszer-maradványok, mint a brit kenyerekben. Csakhogy a NÉBIH szerint nem kétséges, hogy ezek teljesen ártalmatlanok az emberi szervezetre nézve. Mint lapunk kérdésére elmondták: "A szakszerű és előírás szerinti növényvédő szeres kezelés nem okozhat olyan mértékű növényvédőszer-maradék szintet a fogyasztásra szánt terméken, illetve termékben, amely az emberi egészségre bárminemű kockázatot jelentene.
Mielőtt egy készítmény engedélyezésre kerül, az élelmiszer-biztonsági hivatal elvégez egy fogyasztói kockázatbecslést. Ez biztosítja azt, hogy az adott készítmény sem rövid, sem hosszú távon nem jelent veszélyt a fogyasztókra nézve.
Már a jogszabályok által meghatározott szermaradék határérték (MRL) sem tekinthető egészségre veszélyesnek, azaz ha a határértéknél több kémiai maradványanyag lenne egy-egy termékben, az sem jelentene azonnali (minden esetben jelentkező) egészségügyi problémát. A határérték megállapítása azért fontos, hogy megfelelő mennyiségű növényvédő szer lehessen az adott termésben. Elegendő ahhoz, hogy a kórokozóktól megvédje a termést, de ne túl sok ahhoz, hogy a feldolgozás után az emberi szervezetbe jutva gondot okozhasson.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatosan ellenőrzi a friss fogyasztásra szánt zöldségek-, gyümölcsök- és gabonafélék, növényvédőszer-maradék tartalmát, beleértve a növényi-, és állati eredetű feldolgozott termékek, bébiételek és friss állati eredetű termékeket is. Az elmúlt években a hatóság a friss gabonafélék mellett liszt termékeket vizsgált, melyek növényvédőszer-maradék tartalma nem adott okot további felmérő jellegű megfigyelésre, például a kenyér termékek körében.
Van, aki nem így gondolja
A brit helyzet azért is igen érdekes, mert két csoportra oszlik, ki mit gondol a növényvédő szerekről. Nagy-Britanniában a kormány megbízásából készült a növényvádőszer-maradványokkal kapcsolatos felmérés (Defra Expert Committee on Pesticide Residues in Food (PRiF), melynek során több mint 2000 kenyérmintát vizsgáltak. Míg 2001-ben a kenyértermékek 28 százalékában találtak efféle káros maradványanyagokat, addig 2013-ban már 63 százalékukban. A minták 17 százalékából nem is egy, hanem többféle növényvédő szer is kimutatható volt. Azaz ott növekvő arányban találhatók meg ezek az anyagok a kenyerekben.
A Defra kutatói csoportja szerint ez a növekedés nem ad aggodalomra okot. Csupán azt jelenti, hogy egyre jobb műszerekkel tesztelik a mintákat, és emiatt már kisebb növényvédő szer tartalmat is ki tudnak mutatni. Az ő álláspontjuk is az, hogy nincs az emberi egészségre káros hatása a kenyerekben található növényvédő szereknek. Ugyanakkor a kutatás eredményeit feldolgozó egyik szervezet (akik az élelmiszerek kémiai maradványoktól való megtisztításáért dolgoznak, a Pesticide Action Network (Pan) UK) szerint már ezen anyagok akár kis dózisú rendszeres fogyasztása is káros lehet. Bár leszögezték azt is, hogy ahhoz, hogy bizton megállapíthassanak efféle káros hatásokat, további vizsgálatokra lenne szükség.