A Bige-sztori: Élete legnagyobb próbatétele előtt áll a Nitrogénművek tulajdonosa?

Agrárszektor
Bige László egész életében előre menekült, de mivel a versenytársai is folyamatosan bővültek, egyre szűkebb lett számukra a régiós piac. A Romániából származó üzletember túl későn fogott hozzá az integrátori hálózat kiépítésébe, és talán a kapcsolatok ápolására is kevés figyelmet fordított.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Bige Lászlót kemény fából faragták. Előzményként érdemes tudni, hogy a Kolozsvári Egyetem gyógyszervegyészeti szakán végzett, majd az 1980-as évek közepén települt át Magyarországra. 1997-ben privatizálta a Tiszamenti Vegyiművek egy részét. A Nitrogénművek Zrt. a 2000-es évek elején került Bige tulajdonába, aki már 2004-ben megkezdte a folyamatos beruházássorozatot. Műtrágyapiaci részesdése a belföldi piacon ma 60 százalékos. Az elmúlt 15 év a piac kiépítéséért és megtartásáért folytatott küzdelemtől szólt, amiben sok tapasztalatot szerzett a milliárdos üzletember.

A vesszőfutás igazán Andej Babis cseh és Csányi Sándor magyar milliárdos ringe szállásával kezdődött el a számára 2012/13-ban, amikor egyszerre nyílt lehetőség két nagy múltú hazai agrárintegrátori cég megszerzésére. Ekkor az IKR Zrt. gépforgalmazással foglalkozó (Agrotec Kft. néven) és inputforgalmazó egységét (IKR Agrár Kft. néven)  Andrej Babis szerezte meg, aki maga is rendelkezik műtrágyagyárral a szlovákiai Vágsellyén (Duslo a.s.) A KITE Zrt. pedig Guba Sándor középvezető közbeiktatásával végül Csányi Sándor OTP-vezér kezébe került, így az agrárium legfontosabb termelő-feldolgozó cégcsoportját (Bonafarm Zrt.) birtokló üzletember egy inputanyag-értékesítő hálózattal is gyarapodott.

Az értékesítő hálózat és a portfóliószélesítés volt a célja Bigének is, aki így hoppon maradva elhatározta, hogy maga is kiépít egy vetőmag- és növényvédőszer-eladással is foglalkozó hálózatot, ugyanakkor a terményfelvásárlásban is részt vállal - magyarán integrátori pozíciókra tör. Az elhatározás nemcsak üzleti szempontból tűnt racionálisnak, hanem 2014-ben a politikai szelek is abba az irányba kezdetek fújni, ami az integrátoroknak kedvezhet. Egyre többet beszéltek egy készülő integrációs törvényről, amelyik beruházási és adókedvezményekkel kecsegtette az elismert országos integrátorokat.

A Nitrogénművek Zrt. a KITE-ért folytatott sikertelen harc után tudatosan építette vetőmag- és növényvédőszer-üzletágát, az előállított terményt pedig felvásárolta. A piacszerzés azonban rengeteg pénzt emésztett fel: Bigének a konkurenciától kellett extrafizetésekkel értékesítőket elhódítania, és a lehető legolcsóbban kellett kínálnia a vetőmagot, valamint 114 kamiont vásárolt a gazdák inputanyaggal való ellátásához. Az eredmények azonban biztatóak voltak: míg 2014/15-ben a termény- és vetőmegforgalmazás csak a cég bevételének szűk 9 százalékát tette ki, addig 2017-ben már bő 25 százalékát.

A nyár egyik legfontosabb és legszínvonalasabb eseménye a Kelet-magyarországi Agrárfórum, amelyet augusztus 9-én rendez meg Hajdúböszörményben a Portfolio gazdasági portál. A konferencián szó lesz a magyar agrárgazdaság agrárpolitikai célkitűzéseiről, a nagy horderejű földszabályozási változásokról, a nyereséges növénytermelés alapvető feltételeiről és az állattenyésztés előtt álló fejlesztési-piaci lehetőségekről. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráljon most!

Mindennek azonban megvolt az ára. Bigééknek már 2013-ban egy kötvénykibocsátásból kellett fedezniük a kiadásaikat. 2014-ben további fejlesztésekbe kezdtek, végül 2017-ben fejeződött be a péti üzem korszerűsítése, amelynek költsége elérte a 350 millió eurót. Átadták azt a hatmilliárd forintból felépített dolomitmalmot is, amely óránként 30 tonna dolomitot őröl, ami a pétisó egyik alapanyaga. Miközben Európában húsz éve nem épült új nitrogénműtrágya-gyártó üzem, addig Péten három is elkészült ezekben az években.

2017-ben jelentek meg az első konkrétumok arról, kit ismerhet el országos integrátorként a kormányzat. Eszerint azok számíthatnak beruházási és adókedvezményekre, akik nemcsak értékesítenek mezőgazdasági alapanyagokat, de fel is vásárolják a terményt, valamint azt részben fel is dolgozzák, vagyis úgynevezett vertikális integrációt valósítanak meg. További elvárásként fogalmazódott meg, hogy együttműködési megállapodást kell kötniük a kormánnyal. Ezen feltételeknek a három említett milliárdos közül csak Csányi Sándor felelt meg.

A hír bizonyára további fejlesztési célokra kellett hogy sarkallja Bige Lászlót. Az adóssághalom azonban csak lassacskán apadt, ezért egy 200 millió eurós devizakötvény-kibocsátással kivánták a tartozásokat refinanszírozni, illetve forrást biztosítani a beruházásokhoz. Versenytársai eközben egyre erősebbekké váltak. Míg Bige László 2015-ben a második leggazdagabb magyarnak számított, addig 2018-ban már csak az ötödik volt.

2018 végén megindult a támadássororozat a Bige László tulajdonában álló szolnoki műtrágyagyár ellen, majd a milliárdos ellen felhozott vádak sokasodni kezdtek. Erről az eseménysorozatról az alábbi cikkekben írtunk.

Korábbi cikkeink a témában:

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?