A Bizottság elképzelése szerint 2030-ra az 1990.évi CO2-kibocsátási szintet 50-55 százalékkal kell csökkenteni. Bulgáriának 33 milliárd euróra van szüksége ahhoz, a 2030-ra teljesíthesse a Green Deal célkitűzéseit, mivel az egyik leginkább érinttet ország a dekarbonizáziós folyamatban. A teljes európai szénfelhasználás 7%-áért ugyanis ez az ország felel. Csak a szénről alternatív energiaforrásokra való áttérés költsége 20 milliárd eurós összeget emészthet fel a következő 10 évben a számításaik szerint. Továbbá 10 milliárd euróból egy újabb atomerőművet is felépítenének - írja az euractiv.com., hozzátéve: még ha kapna is Bulgária erre a célra pénzt Brüsszeltől, kétséges, hogy az erőmű 2031 előtt üzembe állhatna.

A kért 33 milliárd eurós összeg Bulgária GDP-jének felével ér fel. Ha a beruházási ütem állandó, akkor a kormánynak a GDP 5%-át kell évente a Green Deal teljesítésére költenie. Bulgáriának még több mint 3 milliárd euróra van szüksége arra, hogy az európai települési szennyvízkezelési irányelv minimumkövetelményeit teljesítse. A levegőminőség javítására is legalább 1,7 milliárd eurót kell még költenie, hulladék-gazdálkodásra pedig fél milliárdot. Rossz a régi épületek hőszigetelése, ezen is javítani kellene mintegy 2,5 milliárd eurós költségen. Az ország nagyon felkészületlen a mobilitás, szállítmányozás korszerűsítése terén is. Mindent összevetve a Green Deal komolyan veszélyzezteti az ország energiabiztonságát, és versenyhátrányt okozna számára az uniós piacon - érvel Szófia.

A Méltányos Átállási Alapból Bulgária számára eddig 6,1 százalékot, azaz 458 millió eurót különítettek el. A Modernizációs Alapból pedig a tíz kedvezményezett ország - Románia, Bulgária, Magyarország, Lettország, Litvánia, Észtország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Horvátország - 2030-ig 14 milliárd eurót költhet el alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházásokra.

Címlapkép: shutterstock