Bencsik Dávid az agrárexport fejlesztését támogató országjárás Somogy megyei állomásán tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy növelni kell a magyar agrár- és élelmiszeripar kivitelét, javítani a külpiaci esélyeit, ehhez a hagyományos, valamint az új piacokra egyaránt szükség van. Ahogy a helyettes államtitkár fogalmazott, Magyarország nem nyersanyagexportőr szeretne lenni, hanem éppen ellenkezőleg: technológiát, feldolgozott termékeket szeretne eljuttatni a távoli országokba.

Bencsik Dávid "kényelmes, de életveszélyes" állapotnak nevezte, hogy Magyarország 2020-ban az agrárexportja 82,5%-át európai uniós országokkal bonyolította. Úgy vélte, ki kell lépni a régi keretekből, paradigmaváltásra van szükség az egyoldalúság, a kiszolgáltatottság megszüntetése érdekében.

- közölte Bencsik Dávid.

A helyettes államtitkár szavai szerint eljött az ideje a magyar multiknak is, azzal a különbséggel, hogy keleti és déli partnereikre nem egy centrum-periféria modell szerint kell tekinteniük, - ahogy a rendszerváltozás után az országra tekintettek a nyugati multinacionális vállaltok - hanem a kölcsönös előnyre, a közös sikerre és felemelkedésre kell építeniük. Bencsik Dávid hangsúlyozta, hogy az agrárexport lehetőségeiből Magyarország egyetlen régiója sem maradhat ki, sikeres exportfejlesztés ugyanakkor nem létezhet párbeszéd, a szereplők exportképessé tétele nélkül.
Ahhoz, hogy a keleti és déli piacon megnyíljanak az ajtók, versenyképes kínálatra, kiváló szakemberekre, szakértőkre, fejlett technológiai tudásra és bátorságra is szükség van - tette hozzá.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere arról beszélt, hogy a város a Dél-Dunántúl élelmiszeriparának és agrárgazdaságának központja, e szerepét a jövőben erősíteni kívánja. Az élelmiszergazdaság a somogyi megyeszékhely egyik kitörési pontja, az élelmiszerelőállításnak nagy múltja van a városban, a cél az, hogy az agrárfelsőoktatással megerősítve Kaposvár a lehető legtöbb hasznot hozza nemcsak a Dél-Dunántúlnak, hanem az országnak is - jegyezte meg. A településvezető Kaposvár és az ország legjelentősebb élelmiszeripari vállalkozásai között a húsiparban érdekelt Kometát, a tejiparban tevékenykedő Fino-Food-ot és az ország egyetlen cukorgyárát működtető Magyar Cukor Zrt.-t említette. Szita Károly szükségesnek nevezte a konzervipar újraindítását a régióban, és úgy vélte, dél-balatoni borvidéken elkerülhetetlen egy integráció, amely hatékonyabbá teszi a borászok tevékenységét.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora azt hangsúlyozta, hogy a világ országainak csak kevesebb mint 10%-a képes arra, hogy ne csak a saját polgárait lássa el élelmiszerrel, élelmiszeralapanyaggal, hanem még exportáljon is. Magyarország ezen országok közé tartozik és ez óriási érték élelmiszer- és nemzetbiztonsági szempontból is - közölte. Gyuricza Csaba rámutatott, hogy ennek alapja az oktatás, a kutatás és az innováció, ez tette szükségessé Magyarországon az egységes agrártudományi, felsőoktatási erőcentrum, a MATE létrejöttét.

- mondta ki Gyuricza Csaba, és jelezte, hogy az agrárfelsőoktatást, képzést ennek a feladatnak rendelik alá.

A MATE rektora szólt arról is, hogy példátlanul nagy, 4300 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar vidék fejlesztésére a következő hét évben, a pénz 80%-át a kormány biztosítja. Gyuricza Csaba szerint ez egy olyan lehetőség, amivel fel lehet húzni a vidéket arra az életminőségre, színvonalra, ami korábban soha nem volt. Úgy vélte, "minden rajtunk múlik", mert a feltételek adottak, a forrást kell jól felhasználni.