Fontos célokat tűztek ki a magyar mezőgazdaságban: így pöröghet fel az agrárexport

MTI
Az agrárexport dinamizálása nemzeti érdek - jelentette ki az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Kaposváron. Bencsik Dávid szerint Magyarország nem nyersanyagexportőr szeretne lenni, hanem technológiát, feldolgozott termékeket szeretne eljuttatni távoli országokba.

Agrárszektor 2022 konferencia

Közeleg az év nagy agráreseménye, a jubileumi Agrárszektor Konferencia 

Tizedik alkalommal rendezi meg az idén a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseménynek számít a hazai agráriumban. A november 30-december 1-jei jubileumi eseménynek a siófoki Hotel Azúr szálloda és konferenciaközpont ad otthont. A konferencia valamennyi olyan fontos agrártémával foglalkozik, amely hosszú távon is döntő hatást gyakorolhat az agrárgazdasági szereplők tevékenységeire. A rendezvény az agrárium valamennyi résztvevőjének – a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerfeldolgozóknak, a gazdálkodókat kiszolgáló szolgáltatóknak és a kereskedőknek – hasznos és naprakész információkat nyújthat, akik az államigazgatási, a vállalati-üzleti és az érdekképviseleti szféra csúcsvezetőtől hallhatnak színvonalas szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Ne mulassza el, és jöjjön el a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciájára november 30-december 1. között! 

Bencsik Dávid az agrárexport fejlesztését támogató országjárás Somogy megyei állomásán tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy növelni kell a magyar agrár- és élelmiszeripar kivitelét, javítani a külpiaci esélyeit, ehhez a hagyományos, valamint az új piacokra egyaránt szükség van. Ahogy a helyettes államtitkár fogalmazott, Magyarország nem nyersanyagexportőr szeretne lenni, hanem éppen ellenkezőleg: technológiát, feldolgozott termékeket szeretne eljuttatni a távoli országokba.

Bencsik Dávid "kényelmes, de életveszélyes" állapotnak nevezte, hogy Magyarország 2020-ban az agrárexportja 82,5%-át európai uniós országokkal bonyolította. Úgy vélte, ki kell lépni a régi keretekből, paradigmaváltásra van szükség az egyoldalúság, a kiszolgáltatottság megszüntetése érdekében.

A 82,5%-os nyugati túlsúlyról kelet és dél felé kell nyitnunk. 400 év után úgy tűnik, újra a kelet válik a világgazdaság történelmi centrumává

- közölte Bencsik Dávid.

A helyettes államtitkár szavai szerint eljött az ideje a magyar multiknak is, azzal a különbséggel, hogy keleti és déli partnereikre nem egy centrum-periféria modell szerint kell tekinteniük, - ahogy a rendszerváltozás után az országra tekintettek a nyugati multinacionális vállaltok - hanem a kölcsönös előnyre, a közös sikerre és felemelkedésre kell építeniük. Bencsik Dávid hangsúlyozta, hogy az agrárexport lehetőségeiből Magyarország egyetlen régiója sem maradhat ki, sikeres exportfejlesztés ugyanakkor nem létezhet párbeszéd, a szereplők exportképessé tétele nélkül.
Ahhoz, hogy a keleti és déli piacon megnyíljanak az ajtók, versenyképes kínálatra, kiváló szakemberekre, szakértőkre, fejlett technológiai tudásra és bátorságra is szükség van - tette hozzá.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere arról beszélt, hogy a város a Dél-Dunántúl élelmiszeriparának és agrárgazdaságának központja, e szerepét a jövőben erősíteni kívánja. Az élelmiszergazdaság a somogyi megyeszékhely egyik kitörési pontja, az élelmiszerelőállításnak nagy múltja van a városban, a cél az, hogy az agrárfelsőoktatással megerősítve Kaposvár a lehető legtöbb hasznot hozza nemcsak a Dél-Dunántúlnak, hanem az országnak is - jegyezte meg. A településvezető Kaposvár és az ország legjelentősebb élelmiszeripari vállalkozásai között a húsiparban érdekelt Kometát, a tejiparban tevékenykedő Fino-Food-ot és az ország egyetlen cukorgyárát működtető Magyar Cukor Zrt.-t említette. Szita Károly szükségesnek nevezte a konzervipar újraindítását a régióban, és úgy vélte, dél-balatoni borvidéken elkerülhetetlen egy integráció, amely hatékonyabbá teszi a borászok tevékenységét.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora azt hangsúlyozta, hogy a világ országainak csak kevesebb mint 10%-a képes arra, hogy ne csak a saját polgárait lássa el élelmiszerrel, élelmiszeralapanyaggal, hanem még exportáljon is. Magyarország ezen országok közé tartozik és ez óriási érték élelmiszer- és nemzetbiztonsági szempontból is - közölte. Gyuricza Csaba rámutatott, hogy ennek alapja az oktatás, a kutatás és az innováció, ez tette szükségessé Magyarországon az egységes agrártudományi, felsőoktatási erőcentrum, a MATE létrejöttét.

Magyarországon az kell legyen a cél, hogy egyetlen szem búza, egyetlen szem kukorica se hagyja el az országot feldolgozatlanul, az lenne a jó, ha vágóállatot sem kellene exportálni, hanem a feldolgozóipar jó minőségű élelmiszereket állítana elő belőlük a hazai és az exportpiacoknak

- mondta ki Gyuricza Csaba, és jelezte, hogy az agrárfelsőoktatást, képzést ennek a feladatnak rendelik alá.

A MATE rektora szólt arról is, hogy példátlanul nagy, 4300 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar vidék fejlesztésére a következő hét évben, a pénz 80%-át a kormány biztosítja. Gyuricza Csaba szerint ez egy olyan lehetőség, amivel fel lehet húzni a vidéket arra az életminőségre, színvonalra, ami korábban soha nem volt. Úgy vélte, "minden rajtunk múlik", mert a feltételek adottak, a forrást kell jól felhasználni.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. Agrárszektor konferenciánkat rendezzük meg idén!
Budapest Economic Forum 2022
Jön a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája,
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Átfogó kép a hazai gazdasági helyzetről - ingyenes gazdasági fórum a helyi vállalatoknak.
Sustainable World 2022
A Portfolio jövő vállalatainak szóló konferenciája - fenntarthatóság, ESG, zöld pénzügyek,
EZT OLVASTAD MÁR?