Fontos célokat tűztek ki a magyar mezőgazdaságban: így pöröghet fel az agrárexport

Fontos célokat tűztek ki a magyar mezőgazdaságban: így pöröghet fel az agrárexport

MTI
Az agrárexport dinamizálása nemzeti érdek - jelentette ki az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Kaposváron. Bencsik Dávid szerint Magyarország nem nyersanyagexportőr szeretne lenni, hanem technológiát, feldolgozott termékeket szeretne eljuttatni távoli országokba.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Bencsik Dávid az agrárexport fejlesztését támogató országjárás Somogy megyei állomásán tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy növelni kell a magyar agrár- és élelmiszeripar kivitelét, javítani a külpiaci esélyeit, ehhez a hagyományos, valamint az új piacokra egyaránt szükség van. Ahogy a helyettes államtitkár fogalmazott, Magyarország nem nyersanyagexportőr szeretne lenni, hanem éppen ellenkezőleg: technológiát, feldolgozott termékeket szeretne eljuttatni a távoli országokba.

Bencsik Dávid "kényelmes, de életveszélyes" állapotnak nevezte, hogy Magyarország 2020-ban az agrárexportja 82,5%-át európai uniós országokkal bonyolította. Úgy vélte, ki kell lépni a régi keretekből, paradigmaváltásra van szükség az egyoldalúság, a kiszolgáltatottság megszüntetése érdekében.

A 82,5%-os nyugati túlsúlyról kelet és dél felé kell nyitnunk. 400 év után úgy tűnik, újra a kelet válik a világgazdaság történelmi centrumává

- közölte Bencsik Dávid.

A helyettes államtitkár szavai szerint eljött az ideje a magyar multiknak is, azzal a különbséggel, hogy keleti és déli partnereikre nem egy centrum-periféria modell szerint kell tekinteniük, - ahogy a rendszerváltozás után az országra tekintettek a nyugati multinacionális vállaltok - hanem a kölcsönös előnyre, a közös sikerre és felemelkedésre kell építeniük. Bencsik Dávid hangsúlyozta, hogy az agrárexport lehetőségeiből Magyarország egyetlen régiója sem maradhat ki, sikeres exportfejlesztés ugyanakkor nem létezhet párbeszéd, a szereplők exportképessé tétele nélkül.
Ahhoz, hogy a keleti és déli piacon megnyíljanak az ajtók, versenyképes kínálatra, kiváló szakemberekre, szakértőkre, fejlett technológiai tudásra és bátorságra is szükség van - tette hozzá.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere arról beszélt, hogy a város a Dél-Dunántúl élelmiszeriparának és agrárgazdaságának központja, e szerepét a jövőben erősíteni kívánja. Az élelmiszergazdaság a somogyi megyeszékhely egyik kitörési pontja, az élelmiszerelőállításnak nagy múltja van a városban, a cél az, hogy az agrárfelsőoktatással megerősítve Kaposvár a lehető legtöbb hasznot hozza nemcsak a Dél-Dunántúlnak, hanem az országnak is - jegyezte meg. A településvezető Kaposvár és az ország legjelentősebb élelmiszeripari vállalkozásai között a húsiparban érdekelt Kometát, a tejiparban tevékenykedő Fino-Food-ot és az ország egyetlen cukorgyárát működtető Magyar Cukor Zrt.-t említette. Szita Károly szükségesnek nevezte a konzervipar újraindítását a régióban, és úgy vélte, dél-balatoni borvidéken elkerülhetetlen egy integráció, amely hatékonyabbá teszi a borászok tevékenységét.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora azt hangsúlyozta, hogy a világ országainak csak kevesebb mint 10%-a képes arra, hogy ne csak a saját polgárait lássa el élelmiszerrel, élelmiszeralapanyaggal, hanem még exportáljon is. Magyarország ezen országok közé tartozik és ez óriási érték élelmiszer- és nemzetbiztonsági szempontból is - közölte. Gyuricza Csaba rámutatott, hogy ennek alapja az oktatás, a kutatás és az innováció, ez tette szükségessé Magyarországon az egységes agrártudományi, felsőoktatási erőcentrum, a MATE létrejöttét.

Magyarországon az kell legyen a cél, hogy egyetlen szem búza, egyetlen szem kukorica se hagyja el az országot feldolgozatlanul, az lenne a jó, ha vágóállatot sem kellene exportálni, hanem a feldolgozóipar jó minőségű élelmiszereket állítana elő belőlük a hazai és az exportpiacoknak

- mondta ki Gyuricza Csaba, és jelezte, hogy az agrárfelsőoktatást, képzést ennek a feladatnak rendelik alá.

A MATE rektora szólt arról is, hogy példátlanul nagy, 4300 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar vidék fejlesztésére a következő hét évben, a pénz 80%-át a kormány biztosítja. Gyuricza Csaba szerint ez egy olyan lehetőség, amivel fel lehet húzni a vidéket arra az életminőségre, színvonalra, ami korábban soha nem volt. Úgy vélte, "minden rajtunk múlik", mert a feltételek adottak, a forrást kell jól felhasználni.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 16. 05:58