Új őrület hódít a magyarok körében: egyre többen ültetnek így növényeket itthon

Új őrület hódít a magyarok körében: egyre többen ültetnek így növényeket itthon

agrarszektor.hu
2022-ben is rengeteg nagy interjút készített az Agrárszektor, olyan neves szakemberekkel beszélgettünk többek között mint, Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora, Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója, Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója, Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatóságának elnöke, Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője, Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, vagy Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója. Összegyűjtöttük és az alábbi cikkben bemutatjuk az idei év legemlékezetesebb és legmeghatározóbb interjúit az Agrárszektoron.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Mata Erika - Hunland Group

Az utóbbi időszak brutális áremelkedései minden szereplőt érintenek, akik az agrárszektorban tevékenykednek, illetve beruháznak, ám az igazi kihívást mindig az jelenti, hogyan lehet fenntarthatóan, hatékonyan működni és a költségeket hogyan lehet érvényesíteni a végtermékek árában - mondta az Agrárszektornak Mata Erika, a Hunland Group kereskedelmi igazgatója. Kiemelte, a cégcsoportnál nemcsak egyetértenek az Európai Unióban egyre hangsúlyosabbá váló fenntarthatósági, állatjóléti és környezetvédelmi intézkedésekkel, de aktívan támogatják is ezeket. A szakember emellett beszélt az élőállat- és hússzállítmányozás magyarországi és globális helyzetéről is, valamint elárulta, hogy a pandémia milyen változásokat hozott az élőállat-kereskedelemben.

Vannak azonban azok a korábban már-már standard emelkedések, amelyeket megfigyelhettünk a piacon a tőzsdei árszintek tekintetében is: ezek részben talán magyarázhatóak azzal is, hogy van egy takarmánykereslet-csökkenés, ami visszavezethető arra, hogy baromfi- és sertésállományok tekintetében a betegségek miatt jelentős kivágás vagy éppen vissza nem telepítés történt. Ezért arra számítunk, hogy a következő időszakban az árszintek rendeződnek, de nyilvánvaló, hogy nem fognak visszatérni a régi szintekre, de az elmúlt hónapok szélsőségeire sem számítunk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Borsos László - Corteva Agriscience

Zajlik az élet a mezőgazdaság egész területén, minden ágazatában. Legyen szó állattenyésztésről, növénytermesztésről, vagy éppen növényvédelemről, számos akadályba ütköztek az elmúlt időszakban az agráriumban. Az időjárás, a szigorú EU-s szabályok, a koronavírus-járvány és a Green Deal is megoldandó feladatokat állított a növénytermesztés piaci szereplői elé, ám mindezek mellett pozitív változások is történtek, valamint új lehetőségek mutatkoztak meg a szektorban - például a drónok használatának térnyerése. Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak elmondta, hogy nagy jövő áll a dróntechnológia használata előtt, ami óriási segítséget jelenthet a jövőben a precíziós gazdálkodásban, például a permetezés során. Ezen felül megvitattuk azt is, hogy a hamisítás, a közösségi média és a fenntarthatóság hogyan képes hatni az agráriumra, vagy éppen egy-egy nagyvállalatra.

A hamisított termékek esetében nagyon sokszor van az, hogy a gyártás nem minden esetben jelenti ugyanazt, mint egy eredeti gyártó minőségi gyártási folyamata. Azokban a készítményekben lehetnek olyan melléktermékek is, amik ha bekerülnek a fő hatóanyag mellett, akkor olyan problémákat okozhatnak, amik a későbbiekben visszaszólnak. Lehet, hogy a termelő a következő évben fogja felfedezni, hogy azon a területen valami probléma van, és nem tudja mire visszavezetni. Eszébe sem jut, hogy előző évben használt egy olyan gyomirtó szert, aminek az egyik hatóanyaga, - aminek nem kellene, hogy benne legyen, mégis benne volt - olyan hosszú távú hatású, hogy a következő évben károsítja meg az utóveteményét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kulik Zoltán - Vitafort Zrt.

Fel kell készülni arra, hogy még az eddiginél is durvább drágulás jön a magyar boltokban, és sokkal többet fogunk élelmiszerre költeni, mint azelőtt - tájékoztatta az Agrárszektort Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Elmondta, az elmúlt hetekben elkezdett emelkedni az állattenyésztési termékek ára, és habár a drágulás éppen az utolsó pillanatban indult el az ágazatban, nélküle a termelők és a szektor is tönkrement volna. Mindez azt eredményezi, hogy amíg eddig egy átlagos magyar a fizetése 20 százalékát költötte élelmiszerre, most majd 25-28 százalékot kell hogy költsön.

El kell felejtenünk a másfél-két évvel ezelőtti árszintet, teljesen elképzelhetetlennek tartom, hogy 40-50 forint legyen a kukorica vagy 100-120 a napraforgó, hiszen ma már gyakorlatilag minden dupla áron van. Emellett a háború következtében nagyon komoly műtrágyaválság elé is nézhetünk, ami szintén komoly nehézségek elé állíthatja a termelőket. Mindezek következtében fel kell készülni arra, hogy sokkal többet fogunk élelmiszerre költeni a jövőben, és kevesebb pénzünk marad majd élni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Umenhoffer Péter - AXIÁL Kft.

Az utóbbi 5-6 évben azt figyeltük meg, hogy a gazdák nem a tényleges birtokméretükhöz illő, hanem inkább az eggyel nagyobb kategóriába tartozó gépeket vásárolják, mert a megváltozott időjárási körülmények között ezek képesek gyorsabban elvégezni a szükséges munkákat a földeken - mondta el az Agrárszektornak Umenhoffer Péter, az AXIÁL Kft. marketingigazgatója. A szakember beszélt arról is, hogy a jövőben egyre inkább fel fog pörögni a használt mezőgépek piaca, de kitért arra is, hogy hogyan alakította át a gépgyártást és -forgalmazást a koronavírus-járvány, valamint kifejtette, szerinte hogyan lehetne hatékonyan megszólítani a fiatalokat és csökkenteni a generációváltás és a munkaerőhiány jelentette problémákat.

De hogy ténylegesen mit hoz majd a jövő? Ezzel kapcsolatban egy kicsit mi is tanácstalanok vagyunk. A mesterséges intelligencia folyamatosan fejlődik, és például tíz évvel ezelőtt senki nem hitte volna el, ha valaki azt mondja, hogy egy utalást arc-, ujjlenyomat-felismeréssel el lehet indítani telefonon keresztül. A mesterséges intelligencia folyamatos fejlődését nézve azt látjuk, hogy előbb-utóbb minden felhőalapú lesz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyúlné Pühra Beáta - Nyakas Pincészet 

A drasztikus költségnövekedések miatt elkerülhetetlen a borok árának emelése a hazai piacon - nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Nyúlné Pühra Beáta, az Etyek-Budai borvidékhez tartozó Nyakas Pincészet főborásza, aki a május 8-i ünnepélyes gálán veszi át a 2021-ben elnyert Év bortermelője díjat. Ma legalább 10-15 százalékos árnövelés látszik indokoltnak, de az idei szüretig a költségekben további jelentős emelkedés következhet be. Az utóbbi időszakban a koronavírus-járvány miatti kereskedelmi korlátozások is gyorsították a hazai borfogyasztás csökkentését, amelynek megállításához a főborász szerint összehangolt ágazati kampánymunkára lesz szükség.

Nyilvánvaló, hogy a drágulás miatt az emberek egyre jobban meggondolják, vegyenek-e az ebédhez egy-egy üveg bort, vagy inkább mondjuk sört fogyasszanak. Sőt, az is elképzelhető, hogy egyesek lemondanak az italvásárlásokról annak érdekében, hogy például húst tehessenek az asztalra. Eközben a drágulás alapanyagoldalról a borászatokat ugyanúgy érinti, mint a többi élelmiszeripari ágazatot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Török Gyula - ABZ Drone Kft.

Egyre nagyobb a drónos technológia magyarországi elfogadottsága, nemcsak a társadalom, de az ipar és a mezőgazdaság szereplőinek a részéről is - mondta el az Agrárszektornak Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője. Miután 2022-ben elhárultak az utolsó jogi akadályok is a drónpilóta képzések és a drónok mezőgazdasági felhasználása elől, óriásira nőtt az érdeklődés a felmérő, de különösen a permetező drónok iránt. A szakember emellett beszélt arról is, hogy milyen lehetőségek rejlenek a dróntechnológiában a mezőgazdaság számára, milyen kritériumoknak kell megfelelnie annak, aki drónokat akar röptetni a földjei felett, és hogy mennyit lehet keresni ezzel a munkával.

Ha valaki ügyes, és ki tudja használni a drónokban rejlő piaci potenciált, eljuthat arra szintre, hogy akár napi 400-500 ezer forintos bevétellel is számolhat. De ez nagyon sok mindentől függ, nem mindegy, hogy hogyan szerzek ügyfelet, milyen szerződést tudok vele kötni, megvannak-e a szükséges engedélyeim, papírjaim, jogosítványom, a biztosításom, a gép minősítése, és még sok egyéb más tényezőt is figyelembe kell venni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hollósi Dávid - MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt.

Válságos helyzetbe kerültek a hazai állattenyésztési vállalkozások, mert a drasztikus költségnövekedések a leghatékonyabban gazdálkodókat is a veszteségesség határára sodorták - hangsúlyozza agrárszektor.hu-nak adott interjújában Hollósi Dávid, a Magyar Bankholding csoporthoz tartozó MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Többek között az orosz-ukrán háború hatására is megugró inputanyag- és takarmányárak miatt a magyar agráriumból ma több százmilliárd forintnyi forgótőke hiányzik, elsősorban az állattenyésztő ágazatokban. Ahhoz, hogy az agrárium szereplői ne menjenek tönkre, a durva költségnövekedéseknek be kell épülniük a fogyasztói árakba.

Szerintem túlértékeljük a forintgyengülés kedvező hatásait. Az agrárium valóban nettó exportőr, de éppen az a probléma, hogy elsősorban alapanyagokat - legnagyobbrészt gabonaféléket - szállítunk ki, nem pedig feldolgozott termékeket, amelyeknek jóval nagyobb hozzáadott értéke lenne. Ezzel szemben a mezőgazdasági termeléshez felhasznált inputanyagok - növényvédő szerek, műtrágyák - zöme importból származik, és nem igazán gyártunk mezőgazdasági gépeket és alkatrészeket sem, illetve a géppark működtetéséhez szükséges üzemanyagok is importból származnak. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Szabó Ákos - Tranzit Csoport

A bizonytalanság nagy, egy valami azonban biztos: az elkövetkezendő időszak fájdalmas lesz mind a termelők, mind a fogyasztók számára - mondta az Agrárszektornak Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója. Rendkívül nehéz helyzetben vannak a mezőgazdasági termelők, vállalatok Magyarországon, az igazán nehéz időszak pedig csak most jön a gazdálkodók számára. Azt már most látni, hogy a kisebb termelők, cégek sok esetben kénytelenek lesznek lehúzni a rolót, és bizony az országos szinten meghatározó vállalatoknak sincs könnyű dolguk. A szakember többek között arról is beszélt lapunknak, hogyan lehet megbirkózni az 1 milliárd forintról hirtelen 9 milliárdosra ugrott számlákkal, illetve, mit lehet tenni az infláció, a háború és a madárinfluenza súlyos hatásai ellen.

A háború igazi hatása még csak most fog jönni igazán, és attól tartok, hogy gazdasági recesszió jön, vagy már van is, amiben jellemzően csökken a kereslet. Ha csökken a kereslet, csökken az igény, az árak lemennek, és több lesz a kiadás, mint a bevétel. Nagyon nagy csődhullámokra számítunk. Fél év alatt duplázódnak az árak, félő, hogy mindez elér egy menedzselhetetlen szintre.

EZ IS ÉRDEKELHET

Dr. Drexler Dóra - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Magyarországon ma a mezőgazdasági művelés alá vont területek 6%-án végeznek ökológiai gazdálkodást, de a cél, hogy 2030-ig ez 10%-ra növekedjen - mondta el az Agrárszektornak Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője. Ehhez pedig minden adott, hiszen 2015 óta több mint duplájára emelkedett ezeknek a területeknek a nagysága az országban, és 2025-ben jön az új ökológiai gazdálkodási pályázat. A szakember beszélt arról is, hogy mennyire lehet megélni az ökológiai gazdálkodásból Magyarországon, hogy miért drágábbak az ökotermékek a hagyományosaknál, és hogy mekkora piaca van ezeknek itthon és külföldön.

Fontos látni, hogy nemcsak a szántóföldeken szorulhatnak ki a mostanáig hagyományos növények, és jöhetek be mások, hanem a gyümölcsösökben és a kertészetekben is. Például ma már van kiviültetvény is Magyarországon, de az olyan kevésbé ismert növényeket, mint amilyen a földimogyoró és a csicseriborsó, is termesztik itthon, vagy éppen a pszeudogabonákat, például a kölest vagy az amarántot. Ezek az „álgabonák” általában a gluténmentesség kapcsán jönnek elő, mint alternatív alapanyagok, de felhasználásuk, épp a szárazságtűrésük miatt, szélesebb körűvé is válhat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Varga Ákos - UBM Csoport

Markáns áremelés várható a jövőben, ami valószínűleg egy 20-30%-os fogyasztásvisszaeséssel is fog járni, ez pedig hatással lesz az állatállományok létszámára és az új telepítésekre is - mondta el az Agrárszektornak Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatóságának elnöke. A szakember szerint a következő időszakban a polcokra kerülő élelmiszerek jóval drágábbak lesznek, mint korábban, mivel az állattenyésztői és feldolgozói oldalon jelentkező költségnövekedések elkerülhetetlenül be fognak épülni a fogyasztói árakba. Varga Ákos emellett beszélt arról is, hogy milyen helyzetben van Magyarország regionálisan a takarmánygyártás és forgalmazás terén, mennyire viselték meg az ágazatot az elmúlt években tapasztalható nehézségek, illetve merre lehet továbbmenni ebben a kockázatos, válságos időszakban.

2023-tól azt várom, hogy még nagyobb kihívások lesznek, a fogyasztás visszaesés biztos, a mértéke kérdéses. Ez vissza fog gyűrűzni a termelésbe, a beszállítókra, a csomagolóanyagtól kezdve a takarmánygyártáson keresztül mindenbe. Észnél kell lennünk, józannak és befogadónak kell lennünk, amikor majd jön az újabb probléma, akkor arra jól kell reagálnunk. Az biztos, hogy ez nem egy hátra dőléses időszak lesz. Összességében a 2023-as év fájni fog, nagyon nehéz időszak lesz mindenkinek: termelőnek, gyártónak, fogyasztónak egyaránt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Szabó Levente - KITE Zrt.

A növénytermesztésben az igazi áremelkedés még csak most fog bekövetkezni - mondta az Agrárszektornak Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója. Az ellátási láncokban a 2020 eleje óta jelen levő problémák még nem múltak el, az utóbbi időben tapasztalható áremelkedések pedig komoly kihívást jelentenek a mezőgazdasági ágazat szereplői számára, és nagyobb tudatosságra, előre tervezésre ösztönzik őket. A szakember beszélt arról is, hogy mi várható a következő időszakban az inputanyagok és vetőmagok forgalmazása terén, milyen trendek figyelhetőek meg a magyar gazdák gépbeszerzéseit illetően, valamint mi várható a mezőgazdaságban a következő szezonban.

A növénytermesztésben az igazi áremelkedés csak ezután fog bekövetkezni, hiszen az idei vetéshez szükséges vetőmagok megtermeltetése már megtörtént, és ezt ugyanúgy sújtotta az aszály. A kukorica vagy a napraforgómag jövőre biztosan sokkal drágább lesz, mint az idei volt, de ezt már látjuk a kalászosok vagy a repce esetében is, hogy jelentős áremelkedés következett be. De ez összefügg a terményárak alakulásával is: ha 140-145 ezer forint egy tonna étkezési búza, akkor a búzavetőmag ára sem lehet 70 ezer forint tonnánként.

EZ IS ÉRDEKELHET

Reng Zoltán - Hungrana Kft.

Akár 2,5 millió tonna szemes termény, döntően kukorica is bejöhet Magyarországra Ukrajnából 2023 szeptemberéig - tájékoztatta az Agrárszektort Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója. Kiemelte, az elmúlt fél évben elkezdődött a hazánkba irányuló ukrán áru vasúti szállítmányozásának zökkenőmentesebbé tétele, így a rendkívülinek számító kukoricahiányra a szomszédból érkezhet a megoldás. A szakemberrel többek között arról is beszélgettünk, fel kell-e arra készülni, hogy mostantól egyre gyakrabban szorulunk importra kukoricából, mi a helyzet a hazai állattenyésztésben, illetve, milyen hatással lehetnek az elszállt árak a fogyasztói szokásokra.

Soha nem volt még olyan, mint most, hogy Magyarország felé Ukrajnából érkezik kukorica, és ez meg is látszik, hiszen a szállítás több logisztikai akadályba is ütközött, nem épült fel ugyanis erre átrakó rendszer, valamint zökkenőmentes vasúti szállítmányozás. Az idei év váratlan eseményei miatt azonban az elmúlt fél évben elkezdődött az átrakókapacitás növelése, nem mindegy ugyanis, hogy abból a mennyiségből, amit az ukránok a határig elhoznak, mennyit tudunk elszállítani az országba. Ha az említett logisztikai beruházásokat sikerül jövő szeptemberig megvalósítani akkor akár 2,5 millió tonna szemes termény is bejöhet Magyarországra, aminek a legnagyobb része kukorica lesz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Illés Zoltán - AGROTEC Magyarország Kft.

A precíziós gazdálkodást támogató pályázat alapvetően megváltoztatta azt, hogy milyen mezőgazdasági gépeket kerestek az utóbbi időben a magyar gazdák - mondta az Agrárszektornak Illés Zoltán, az AGROTEC Magyarország Kft. ügyvezetője. Az elmúlt hónapok történései, az alapanyagok, a gépek és az energia árának emelkedése, valamint az idei évet meghatározó aszály azonban súlyos döntés elé állította az ágazat azon szereplőit, akik komolyabb beruházásokat, fejlesztéseket terveztek. A szakember beszélt arról is, hogy mely gépkategóriák és géptípusok voltak a nagy beszerzési láz nyertesei, és melyek forgalma esett vissza, illetve hogy milyen nehézségek tapasztalhatóak az öntözéses gazdálkodás alá vont területek bővítése, és az öntözési rendszerek kiépítése terén.

Jelenleg az öntözésfejlesztés terén a három legnagyobb piaci szereplő tevékenysége éppen csak arra elegendő, hogy a normál amortizációból fakadó kieső részeket pótolni tudja. Az elmúlt időszakban ezen a téren sajnos nem történt nagy előrelépés. Ha nem lesz ebben egyszerűsítés, ha nem változik meg néhány szabály, akkor nem látunk lehetőséget arra, hogy gyökeres változás legyen a programban, vagy az öntözés elterjedésében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bene Zoltán - Karintia Kft.

A klímaváltozás egy eldöntött kérdésnek tűnik. A 2022-es évszázados aszály, az energiaválsággal együtt lehet a katalizátora a megújulásnak a növénytermesztők körében is. Az idei év egyik nagy túlélője és nyertese lehet Magyarországon a szója, ráadásul az öt év termésátlagai alapján, a terméskiesést tekintve kétszer jobban teljesített, mint az év nagy veszteseként elkönyvelhető kukorica - tájékoztatta az Agrárszektort Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Hozzátette, a szója mellett szól még az a tény is, hogy ez a növény sokkal kevesebb inputanyagot, nitrogénműtrágyát igényel, így a termelőknek ezekkel a költségekkel csökkentett mértékben kell csupán számolniuk. A szakemberrel mindezek mellett arról is beszélgettünk, mennyire nyitottak ma a magyar gazdák a szójára, miért kerül a hazai termés nagy része exportra, és miért áramlik még mindig rengeteg import GMO-s szója Magyarországra Dél-Amerikából.

Szerintem 2022 egyértelműen vízválasztó lesz abból a szempontból, hogy most már olyan jelentős mértékű kényszerítő erők hatnak a gazdákra, mint például az energiaárak, amelyek arra késztetik őket, hogy az energiától függetlenebb növények felé nyissanak. Meg kell változtatnunk a megszokásból fakadó döntéseinket. Új szemléletre, új megoldásokra van szükség. Így kézenfekvő, hogy a szója vetésterülete meg fog emelkedni a következő években.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ruck János - Gallicoop Zrt.

A magyar baromfiágazat számos kihívással küzd, ám jelenleg az egyik legnagyobb gondot az energiaárak elszállása okozza - mondta el az Agrárszektornak Ruck János, a Gallicoop Zrt. operatív vezérigazgatója. A szakember szerint az elkövetkező időszakban elkerülhetetlen, hogy az előállítási költségek megjelenjenek az élelmiszerárakban, ez pedig óhatatlanul a fogyasztói szokások átalakulásával fog járni. Ruck János beszélt továbbá a Gallfood Kft. és a Gallicoop Zrt. összefonódásának helyzetéről, elárulta, hogy mi indokolta a cégcsoport tulajdonosi struktúrájának az átalakulását, valamint azt is, hogy mire számíthatnak a magyar élelmiszeripari vállalkozások a 2023-as évben.

Hogy mi várható? Sokan mondják, hogy a következő év első fele talán még nehezebb lesz, mint az elmúlt időszakok, biztos, hogy még jobban beépülnek azok a költségnövekedések, akár a termelés, akár a segédanyagok, csomagolóanyagok, logisztikai, szállítási területek, amik még jobban fokozódni fognak. Számolunk azzal, hogy a vásárlóerő is csökkenhet mind bel-, mind külföldön. Hogy rosszabb lesz-e a helyzet, mint a tavalyi, azt nehezen tudom megítélni. Abban bízom, hogy a makrogazdasági helyzet valamennyire normalizálódik, és akkor az élelmiszeripar is vissza tud állni a régi kerékvágásba.

EZ IS ÉRDEKELHET

Giacomo Pedranzini - Kometa 99 Zrt.

Soha nem látott nehézségekkel kell szembenézniük a termelőknek Magyarországon, és ahhoz, hogy az agrárium szereplői talpon tudjanak maradni, a példátlan költségnövekedést valamelyest be kell építeniük a fogyasztói árakba - mondta az Agrárszektornak Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, az energiaválság és az infláció együttes hatása kőkeményen csapódik a termelők mellett a fogyasztókon is, akik sokszor az olcsóbb, gyengébb minőségű termékek vásárlására vannak rákényszerülve. Túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy búcsút inthetünk az olcsó élelmiszereknek, és meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a magas árak velünk fognak maradni.

A vegánok úgy döntöttek, hogy nem esznek húst, állati eredetű terméket - ez az ő egyéni döntésük. De, ha valaki szerint senkinek nem kellene húst enni, akkor felvetődik egy nagyon egyszerű kérdés: mit csinálunk az állatokkal? Lemészároljuk az összeset? Vagy otthon fogjuk tartani a disznókat, mint háziállatot? A következő kérdés, hogy ha nem lesznek állatok, hogyan trágyázzuk a földet? Csak műtrágyával? Nem vagyunk azon a szinten, hogy meg tudjuk változtatni a teremtés szabályait, az egyensúlyt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Gyuricza Csaba - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Az elmúlt évtizedekben az egyik legnagyobb fejlődést a mezőgazdaság produkálta a világon, ez körülbelül 80 százalékos kibocsátásnövekedést jelent. Magyarország azonban nem tartott lépést ezzel a növekedéssel - mondta az Agrárszektornak Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora. Kiemelte, 70 éven keresztül egy egyre elkényelmesedőbb világban éltünk, béke volt, minden élelmiszerből egyre bőségesebb volt a kínálat. Most pedig eljött az idő, amikor az agrárium teljes átalakulása valóban elkerülhetetlenné vált, az évtizedes lemaradásokat viszont nem lesz egyszerű behozni. A szakember szerint a cél az, hogy kevesebb energiával és munkaerővel még hatékonyabban tudjanak termelni az ágazat szereplői. Hangsúlyozta, fel van tehát adva a lecke, főleg, hogy az egyébként sem könnyű helyzetet az elmúlt idők eseményei is csak tovább nehezítik.

Magyarországon még mindig megvan az általános idegenkedés az összefogástól és az integrációtól. A kisebb gazdálkodók, termelők azonban csak akkor tudnak versenyképesek lenni, ha összefognak és integrációs rendszerbe tömörülnek. Nem szabad azt mondani, hogy csak a nagy lehet hatékony és életképes. A koncentrációnak a leghatékonyabb ellenszere az integráció. Azért hangsúlyozom ennek a fontosságát, mert a vidék népességmegtartó ereje szempontjából nagyon fontos, hogy sokszereplős legyen az agrárium, ehhez viszont arra van szükség, hogy „ütőképesen”, együttes erővel tudjanak megjelenni a piacon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Címlapkép forrása: MTI/Varga György

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?