A hazai agrártámogatási rendszer egyik legfontosabb alappillére a termeléshez kötött támogatások jogcímcsoportja. Ez ugyanis a támogatási rendszer egyik legcélzottabb beavatkozás típusa. A zöldség- és gyümölcstermesztéstől kezdve egészen az állattenyésztési ágazatokig, illetve az azokat takarmánnyal részben ellátni képes fehérjenövények termesztéséig igen széles körben fejti ki jövedelempótló, kockázatcsökkentő hatását - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. A korábbi időszakhoz képest ugyanis az Európai Bizottság sokkal szigorúbb feltételekhez kötötte ezen támogatások fennmaradását. Jelen tájékoztató célja bemutatni, hogy a víz keretirányelvvel való összhang megteremtése - mint új uniós elvárás - hogyan jelenik meg a nemzeti joganyagban, illetve annak milyen gyakorlati vetületei lesznek a kérelmek ellenőrzése és elbírálása során.

A 2023-ban induló új támogatási rendszer alapjait lefektető uniós joganyagban megjelenik egy olyan új elvárás, miszerint a termeléshez kötött támogatások feltételrendszerének összhangban kell lennie a víz keretirányelv célkitűzéseivel. Emiatt az idei évtől kezdődően célzott helyszíni ellenőrzések keretében vizsgálják majd a hatóságok a víz mennyiségi és minőségi védelmét garantáló előírások betartását. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során sikerült elérni, hogy az elvárt többlet ellenőrzést a jogcímek egy szűkített körére kelljen csak alkalmazni, így azt nem kell alkalmazni a szemes és szálas fehérje, az ipari olajnövény, valamint az anyajuh, anyatehén és hízott bika jogcímek kedvezményezettjeire.

Az egyértelműség kedvéért az érintett jogcímek a következők: cukorrépa termesztés, rizs termesztés, zöldségnövény termesztés, ipari zöldségnövény termesztés, extenzív és intenzív gyümölcstermesztés, illetve a tejhasznú tehéntartás támogatása. A kiadvánnyal kapcsolatos további információk ezen a linken érhetőek el.