A klímaváltozás egyre inkább érezhető, hazánkban idén januárban és februárban is sorra dőltek meg a melegrekordok. Emellett az elmúlt időszakban több nagy árhullám vonult végig a Tisza vízgyűjtőjén. A csapadékeloszlás általánosságban egyenetlen, az évi középhőmérséklet növekedése miatt pedig óriási párolgási veszteségek keletkeztek az elmúlt években - mindez negatívan hat a vízkészleteinkre, valamint a mezőgazdásági termelésre. Hazánk éghajlatát a globális légáramlási rendszerek határozzák meg, melynek ciklonjai ha nem hoznak nedvességet - ahogy például 2022-ben - vagy túl hamar lecsapódnak az ország nyugati határán, akkor csak a tájban tartott vizek, puffervízterek adnak lehetőséget a mikroklíma javítására, csökkentve ezzel a klímaváltozásból fakadó kockázatokat, aszálykárokat.

Aggasztó jóslat érkezett: újabb aszályra készülhetnek a magyar gazdák?

A szakértők szerint az idei extrém meleg február után az átlagosnál melegebb tavasz várható.

A mezőgazdasági termelők számára létfontosságú a vízvisszatartás, a vízmegtartás és a talajnedvesség megőrzése, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások alkalmazása. A változásokhoz való alkalmazkodás az egészséges talajnál kezdődik, a talaj védelme, szerkezetességének javítása a gazdálkodók jól felfogott érdeke, ezen tényezők jelentős mértékben hatnak a költségekre, terméseredményekre, javításukkal csökkenthetők a szélsőséges időjárásból eredő stresszhelyzetek, hiszen a talaj a legnagyobb víztartó közeg. A (többlet)vizeket meg kell tartani helyben, és az adott terület művelési ágát a területi víz- és talajadottságokhoz igazítva át kell gondolni, szükség esetén át kell alakítani annak érdekében, hogy javítani tudjuk a térség, a termőterület éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét.

A most induló felmérés során a NAK falugazdász-hálózatának közreműködésével feltérképezésre kerül a gazdálkodói tudás, igény, hajlandóság a területi vízmegtartási megoldásokra vonatkozóan, valamint, hogy ezek alkalmazásához milyen feltételek mellett képesek, illetve tudnak hozzájárulni a gazdák. A kutatás szakmai hátterét az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Intézetének Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpontja, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság biztosítja. A falugazdászok a természeti-környezeti és műszaki szempontok alapján kijelölt, mélyfekvésű, potenciálisan vízvisszatartásra alkalmas területeken tevékenykedő gazdákat keresik fel, 28 kérdésből álló kérdőívvel.

Ezzel az ültetvénnyel nagy pénzt lehet keresni itthon: bárki belevághat

A szarvasgomba termesztés az agrárerdészet egy speciális ága, de nem egyszerű műfaj.

Az előzetesen meghatározott, közel 40 ezer hektáros mélyfekvésű terület mintegy tízezer gazdálkodó 250 ezer hektárnyi termőterületét érinti. Fontos megjegyezni, hogy az igényeket azon gazdálkodók is jelezhetik, akik nem ezeken a területeken tevékenykednek, a NAK kéri őket, hogy ebben az esetben keressék falugazdászukat. A kamara a felmérést követően szakmai ismeretek átadásával is segíti az érintett termelőket, workshopokat szervez, hogy megismertesse a fenntartható, ökoszisztéma alapú területi vízgazdálkodás módszereit. A tudatos gazdálkodói döntéseket szakmai iránymutatás, jogi és támogatási eszközök - köztük a Közös Agrárpolitika keretében hamarosan megnyitásra kerülő vízvédelmi célú nem termelő beruházási támogatások - is segíteni fogják.