A Magyar Közlönyben közzétett szabályozás részletesen meghatározza a nyugdíjasoknak járó élelmiszer-utalványok felhasználási feltételeit. A jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy az utalványok kizárólag hideg élelmiszerek vásárlására fordíthatók. Az élelmiszert árusító vállalkozások és őstermelők egyaránt kötelesek lesznek elfogadni az utalványokat. A kereskedőknek címletértéken kell beszámítaniuk a vásárlás ellenértékébe, és az utalványt sem részben, sem egészben nem válthatják készpénzre a vásárlók számára.
Színt vallott a tatai gyár: lerántotta a leplet a magyar pezsgőről
A rendelet fontos garanciális elemként rögzíti, hogy az élelmiszer-utalvány mentes a végrehajtás alól, és nem képezi az örökség részét sem. A finanszírozás tekintetében a jogszabály kimondja, hogy az utalványok fedezetét az állam a Magyar Államkincstáron keresztül biztosítja. A központi költségvetés állja az utalványok kibocsátásával, felhasználásával, beváltásával és elszámolásával kapcsolatos valamennyi költséget.
A kereskedők számára kedvező, hogy az átvett utalványokat bármely banknál címletértéken beválthatják számlapénzre vagy készpénzre. Az ellenértéket az Államkincstár utólagos elszámolás alapján téríti meg a bankoknak. A szabályozás előírja, hogy a bankok nem számíthatnak fel díjat vagy jutalékot az utalványok beváltásakor, ugyanakkor kötelesek elvégezni a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni törvényben előírt ügyfél-átvilágítási eljárásokat.
Őrület: van, ahol már háromszorosára drágult a burgonya
A kormány korábbi bejelentése szerint az utalványokat várhatóan szeptemberben kezdik postázni a jogosultaknak, és 2025. december 31-ig használhatók fel.
Jelenleg Magyarországon mintegy 2 millió öregségi nyugdíjas él, a nyugdíjszerű ellátásokban részesülőkkel együtt pedig 2,4 millió fő az érintettek száma. Ha mindannyian megkapják a 30 ezer forintos juttatást, az összesen 72 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetés számára, bár az ÁFA-bevételek miatt a nettó költségvetési hatás ennél valamivel alacsonyabb lehet.
