2021. szeptember 19. vasárnap Vilhelmina

Hírek - Agrárpénzek

Így látják a szakértők: ez várhat a magyar agráriumra a 2021-2027-es időszakban

Egyre kevésbé szól a mezőgazdaságról a Közös Agrárpolitika, egyre erősebbek a társadalmi és a zöld elvárások - jelentették ki a meghívott szakértők a Portfolio Agrár Klub márciusi rendezvényén. A szakemberek szerint a következő években a gazdák akár nagyobb összegű támogatásokat is igényelhetnek majd, mint a megelőző költségvetési ciklusban, ám ez megnövekedett zöld kötelezettségvállalással jár majd rájuk nézve.
 
 

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a márciusi Portfolio Agrár Klubon a Közös Agrárpolitika jövőjét firtató kérdésre elmondta, hogy a KAP története során az egyes reformfolyamatokat az határozta meg, hogy milyen társadalmi elvárások voltak épp a mezőgazdasággal szemben, és hogy ki volt az, aki lefolytatta ezeket a reformokat. A szakember szerint a közös agrárpolitikai programok sorában először az élelmezésbiztonság, majd a versenyképesség volt a fő célkitűzés, aztán a vidékfejlesztés. Az utolsó két reformnál azonban elkezdett nagyon erősen bejönni a képbe a zöldítés és a zöld elvárások. Az viszont egy fordulópont volt, hogy most első alkalommal a KAP céljai elkezdtek eltávolodni a termelők és a termelés céljaitól. Juhász Anikó szerint a KAP-ban a mezőgazdasággal szemben támasztott elvárások olyan társadalmi elvárások, amik viszonylag messze kerültek a termeléstől, sőt, a legújabb felvetés már ettől is távolabb állt, kifejezetten munkavállalói, társadalmi elvárások merültek fel benne.

Jó kérdés, hogy a mezőgazdaság vissza tudja-e fordítani annyira a fontosságát, hogy a következő Közös Agrárpolitikában a termelés, a termelő és a mezőgazdaság megjelenik-e még, mint fenntartandó cél, vagy csak környezeti és társadalmi célok lesznek? Az, hogy mi lesz 6 vagy 13 év múlva, azon múlik, hogy a mezőgazdaság milyen képet tud kialakítani magáról

– jelentette ki Juhász Anikó.

A helyettes államtitkár rámutatott, hogy a koronavírus-járványnak annyi pozitív hozadéka mindenképpen volt, hogy néhány tagállamban felvetette azoknak a jelentőségét, ami a KAP-nak az eredeti célja volt: az élelmezésbiztonságot, a termelés fenntartását, a vidéki életforma támogatását, a vállalkozásbiztonságot és a jövedelembiztonság. Juhász Anikó szerint a kérdés csak az, hogy ez a válság elég-e lesz ahhoz, hogy megfordítsa a fenti folyamatokat. A következő költségvetési időszak pénzügyi vonatkozásai kapcsán a szakember is elmondta, hogy az átmeneti két évben új pénzt költenek majd a tagállamok a régi szabályok szerint, és ez az új pénz valamivel kevesebb lesz. 2021-2022-ben körülbelül ugyanazzal az összeggel kell számolni, a változás mértéke nagyon kicsi lehet. Juhász Anikó ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy 2022-ben elég sok döntést kell majd meghozni gazdálkodói szinten ahhoz, hogy a most rendelkezésre álló mértékben, ehhez hasonló, vagy ennél magasabb támogatásban részesülhessenek az emberek. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy pontos összegeket egyelőre még nem tudnak mondani addig, amíg az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a Parlament a trilóguson nem állapodik meg egymással, és nem véglegesítik a rendeletet. Jelenleg a tagállamok és a Parlament véleménye között sok ponton óriási eltérés van, ami több ezer, több tízezer forinttal befolyásolhatja azt, hogy területalapú támogatásban egy-egy termelő bizonyos döntéseivel mennyi pénzt tud majd lehívni. A legjobb forgatókönyv szerint az új rendszerben is ki lehet majd hozni nagyjából a mostani keretösszeget, az esetleges különbözetet pedig agroökológiai programban (eco-scheme) való részvétel vállalásával lehet kompenzálni. A legrosszabb esetben viszont lehetnek olyanok, akiknek a támogatási alapösszege érezhetően kevesebb lesz, és nagyon sok zöld vállalást kell tenniük ahhoz, hogy a jelenlegi támogatási szintet el tudják érni.

A nagyon optimista és a nagyon pesszimista verzió között hektáronként közel 30 ezer forintnyi különbség van. Juhász Anikó szerint a végső megállapodás valahol a kettő között lesz, azaz lesz egy körülbelül 15 ezer forintos különbség, amit valamilyen zöld vállalással kell kiváltania a termelőnek ahhoz, hogy elérje a mostani alaptámogatás szintjét. Viszont ha ezen felül még plusz vállalásokat tesz, sokkal-sokkal jobban járhat, mint a mostani rendszerben. A helyettes államtitkár elmondta, hogy az Agrárminisztérium célja az, hogy az új agrárökológiai program majdnem úgy tudjon működni, mint most a zöldítés. Ezzel körülbelül a mostani állapotot lehetne fenntartani.

Juhász Anikó beszélt arról is, hogy két dolgon nem tudnak változtatni: a társadalmi nyomáson és az ebből létrejövő politikai nyomáson. A szakember szerint a Green Deal később jött, jogilag nincs kötőereje és egy nehezen kiharcolt jogszabályi kompromisszumba robbant bele, amibe borzasztó nehéz lesz ezt átvezetni, de ez nem jelenti azt, hogy a végrehajtásban nem kell majd megfelelni ennek. A helyettes államtitkár kifejtette, hogy most először a stratégiai tervben nemcsak a Vidékfejlesztési Programot, hanem a területalapú támogatást is el kell fogadtatni. Ezeket egyben kell elfogadni, ami egy óriási fegyver az Európai Bizottság kezében. De azért a tagállamok se védtelenek teljesen, mert bár a környezeti fenntarthatóság társadalmi elvárás, az, hogy ezt hogyan mérik és hogyan igazolják, azért abban vannak a tagállamoknak eszközei. Ugyanilyen fontos az is, hogy amit elvárásként, feltételként elfogad az adott tagállam, annál rajta múlik, hogy azt milyen feltételek mentén teljesíti, és hogy hogyan készíti fel rá a gazdákat.

Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ő már decemberben az Agrárszektor 2020 Konferencián is úgy fogalmazott, hogy az a baj a közös agrárpolitikával, hogy egyre kevésbé közös és egyre kevésbé agrár. Ezt a kijelentését azóta is fenntartja, mert egyre kevésbé az agrárium saját, belső szempontjai határozzák meg az agrárpolitikát, és egyre inkább külső, társadalmi, környezetvédelmi és klímaváltozási szempontoknak kell megfelelni, valamint egyre kevésbé közös, hiszen egyre kisebb az uniós hatáskör, egyre több hatáskört kapnak a tagállamok. A szakember figyelmeztetett, hogy ha ez így megy tovább, akkor a közös költségvetés léte is megkérdőjeleződhet. Mezei Dávid szerint nagyon sokan már most is úgy tekintenek erre a közös költségvetésre, mint aminek az egyetlen célja az, hogy segítse a környezetvédelmi-klímaváltozási célkitűzések teljesítését, az átmenetet a fenntartható klímavédelmi szempontnak, biodiverzitási, külső szempontoknak megfelelő mezőgazdaságnak. Egyes szereplők szerint a jövőben a közös agrárpolitikának ezen célkitűzések ösztönzése és végrehajtása lehet az egyetlen célja.

Az ügyvezető igazgató a területalapú támogatások várható összegét illetően kifejtette, hogy ezen a területen még sok kérdés nincs eldöntve, így az se, hogy a közvetlen kifizetések hány százalékát kelljen az agrárökológiai programok (eco-scheme) megvalósítására fordítani. Ez legyen 20%, ahogy az Európai Tanács javasolja, vagy 30%, ahogy az Európai Parlament szeretné. Mezei Dávid példaként hozta fel Németországot, ahol a mezőgazdasági miniszter nyilvános ellentmondásba keveredett a a német környezetvédelmi miniszterrel, de szövetségi szinten ugyanilyen küzdelmek zajlanak. Németországban idén választások is lesznek, így ezen a téren továbbra is eléggé nagy a bizonytalanság. Az ügyvezető igazgató szerint most még korai arról beszélni, hogy 2023 után mennyi lesz a területalapú támogatás pontos összege. Ezt a két évet viszont a felkészülésre kell felhasználni. Mezei Dávid elmondta, hogy a Takarékbank mind a termelőkkel, mind a kormányzattal ki akar dolgozni erre egy mintatervet. A szakember szerint ugyanis kétféle módon lehet védeni a környezetet: konzervatív és passzív módon; azaz tiltással, vagy aktívan, az innovációk, a legújabb technológiák és a precíziós mezőgazdaság eredményeinek a felhasználásával

Ha már egyszer klímavédelmi intézkedéseket kell tennünk, akkor ezt fel lehet használni arra, hogy egyben hatékonyabban is gazdálkodjunk, használjuk a legújabb innovációkat. Ehhez azonban beruházások kellenek. Olyan intézkedések és támogatások, olyan támogatói és finanszírozói környezet kell, amik segítik a gazdákat az innovatív módszerek átvételében. Van két évünk

– mondta Mezei Dávid.

Az ügyvezető igazgató elismerte, hogy a közös agrárpolitika valóban komoly eredményeket felmutató politikája volt az Európai Uniónak az elmúlt évtizedekben, de szerinte az már kétséges, hogy az Európai Bizottság most is így gondolná-e. 2019-ben meghirdették a Green Deal politikáját, és azóta ez határoz meg mindent. Mezei Dávid elmondta, hogy az elmúlt egy évben a Bizottság megpróbálta a 2019-ben bejelentett politika eredményeit és kívánságait ráerőltetni a tagállamokra a KAP-ról szóló tárgyalások során. A szakember szerint a jövőben elképzelhető, hogy kemény nyomás alá fogják helyezni a kormányzatokat, így a magyar kormányt is. Nagyon kemény időszak áll a magyar Agrárminisztérium előtt, hogy megvédje a magyar gazdák és a mezőgazdaság érdekeit. Mezei Dávid szerint az is megtörténhet, hogy a Bizottság 2024-2025-ben a KAP félidei felülvizsgálata során fogja megpróbálni visszaszerezni a kezdeményezést és újra elővenni a Green Deal célkitűzéseit. A szakember beszélt arról is, hogy jó döntés volt az, hogy a kormány most emelte meg azokat a forrásokat, amelyek révén beruházni lehet. Mezei Dávid a másik fontos, és a kormány által megelőlegezett döntésként azt jelölte meg, hogy az élelmiszeripar akár teljes egészében visszakerülhet a Vidékfejlesztési Program alá, mert így a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egy egységes termékpálya-szemléletben lesz fejleszthető. Ehhez viszont egy jó stratégia kell, amit még meg kell alkotni.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese is azon a véleményen volt, hogy azt a marketing- vagy PR-csatát elvesztették, ami alapján azt tudnák mondani, hogy a közös agrárpolitika az csak a mezőgazdaságról szól. A jelenlegi döntések ugyanis nem termelőközpontúak, nem azt nézik, hogy a termelő jól járjon. A szakember azonban kijelentette a KAP védelmében, hogy ez mégis csak az Európai Unió egyik legsikeresebb brandje. Az EU közel 60 éve fenn tudja tartani a közös agrárpolitikát, és az eredményei nagyon szépek. Az Európai Unió világ egyik legnagyobb élelmiszer-előállítója lett, és élelmiszer-exportőr. Ráadásul olyan területeken is ért el sikereket a KAP, amik nem tartoznak közvetlenül a hatásköre alá, mert például az 5000 fő alatti vidéki településekre csak ezek a támogatások érnek el. Papp Gergely szerint a brandet meg akarja őrizni az EU. Közös agrárpolitika, mint elnevezés, úgy lesz. Hogy mennyire fog a termelőkről szólni? Jó kérdés. A szakember felhívta a figyelmet, hogy rengeteg pénzről van szó, évi 60 milliárd euróról, ami már beágyazódott a társadalom egyéb rendszereibe. A bankok, a finanszírozók számítanak rá. Ezért Papp Gergely szerint gyors, hirtelen és nagy változásokra nem kell számítani. Hosszútávon lesz irányváltás, ami sajnos okozhat majd problémákat.

A támogatások várható nagyságát illetően a NAK szakmai főigazgató-helyettese szerint a számok jelenleg azt mutatják, hogy 2023 után nagyságrendileg körülbelül ugyanannyi pénz áll majd rendelkezésre a közvetlen támogatásokra, mint most. Arra, hogy mennyit fizetnek ki, nagyobb hatása van a forint-euró árfolyamnak, mint annak, hogy mekkora a tényleges keretösszeg. Papp Gergely azonban jelezte, hogy ez nem jelenti azt, hogy mindenki ugyanazt a pénzt kapja majd. Az szerinte már most biztosnak tekinthető, hogy az EU kötelezően elő fogja írni, hogy agrárökológiai alapprogram (eco-scheme) vállalást tegyenek a gazdák az igényléseik során. A közvetlen támogatási forrásoknak valószínűleg legalább a 20%-át el kell majd különíteni ezekre, így az alaptámogatásra jutó összeg csökkenni fog a mostani 80 ezer forinthoz képest. Viszont a termelők hozhatnak olyan döntéseket, hogy milyen egyéb plusz feltételeket hajlandóak még bevállalni az alapfeltételeken felül, az adott évre vonatkozóan. Így a szakember szerint végső soron akár több támogatáshoz is juthatnak a gazdák, mint egyébként.

Papp Gergely a KAP zöldítésével kapcsolatban elmondta, hogy eléggé ádáz küzdelem folyik ezen a téren, de nem látványos, mivel nem a médiában zajlik. A szakember ott látja a legnagyobb problémát, hogy az egyik oldalon vágyvezérelt elképzelések vannak, a másikon tudományos alapú elméletek, és ezek nem tudnak egymáshoz közeledni. A NAK szakmai főigazgató-helyettese jelezte, hogy az alapvető célokat nem vitatják, azokkal sokszor egyetértenek. Az időtávokat és az eszközöket nehezményezik, és azt szeretnék, ha a változások úgy és annyi idő alatt zajlanának le, hogy közben ne keserítsék meg a termelők életét. A Vidékfejlesztési Program fejlesztési kapcsán Papp Gergely kijelentette, hogy óriási dolog, hogy ennyi plusz forrás érkezik az ágazatba, szükség van rá.

Sokat lehet beszélni arról, hogy Magyarország mezőgazdasági ország-e, vagy sem. És lehet azzal érvelni, hogy a mezőgazdaság az ország GDP-jének csak néhány százalékát adja, de Magyarország külkereskedelmi egyenlegében a legnagyobb pozitív értéket a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adja

– mutatott rá Papp Gergely.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu