2019. október 20. vasárnap Vendel

Hírek - Agrárpénzek

SYNGENTA SAJTÓKÖZLEMÉNY

Kedvezett az idei időjárás az őszi búzának, magasabb és jobb minőségű a termés a búzamezőkön.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A növényvédelem szempontjából kevésé izgalmas őszibúza-szezont zárhatnak idén a gazdák. Az idei búzatermés jónak mondható: köszönhetően az időjárásnak, a termelők szakértelmének, és a magas terményáraknak.

Nehezen indult a 2010. évi őszi kalászos vetőmag szezon. A lecsökkentett szaporító területek következtében csökkentek a termésmennyiségek és az idegenmag, valamint kártevők miatti minőségi problémák is gyakoriak voltak. Ennek következtében egyes térségekben vetőmaghiány alakult ki őszi kalászosokból, ez azonban országos szinten nem vetette vissza a vetőmagellátást.

„A rossz időjárás és a gombabetegségek fokozott elterjedése nem kedvezett a tavalyi vetőmag termésnek. Ilyen feltételek mellett különösen nagy kockázattal jár a rossz minőségű mag visszavetése: csak a megfelelő fajtahasználat mellett, megfelelő csírázási eréllyel rendelkező vetőmag ad esélyt a jövedelmező termelésre” – értékelte az őszi kalászos vetőmag szezont Dr. Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója.

Szerencsére ennél kedvezőbben alakult az időjárás a mezőgazdaság számára az idei év során A búza vetése, bár elhúzódott a belvizek, a csapadékos ősz miatt, de a száraz hűvös tavasznak és a szakszerű növényvédelemnek köszönhetően a termés jó lett.
A búza vetésterülete a VSZT adatai alapján 953.000 ha körül alakult, ami elmaradt a tavalyihoz képest, ennek ellenére a termelők a tavalyinál több és jobb minőségű termést takaríthatnak be. Általánosságban a búza termésátlaga közepes, de az időjárástól függően nagy szórást mutat: Tolna megyében kifejezetten jó eredmények születtek, míg a belvíz és a későbbi aszály által sújtott Jász-Nagykun-Szolnok megyei terméseredmények alacsonyabbak voltak az átlagnál. Az orosz exporttilalomnak és a nagy európai gabonatermesztő országokban jellemző aszályos időjárásnak köszönhetően a terményárak egészen a betakarítás közeledtéig magasan voltak.

Az idei év nagy szakértelmet kívánt a gazdáktól, mert a kedvező időjárás miatt a termés nem volt ugyan kitéve nagyobb veszélyeknek, de azért résen kellett lenniük a növényvédelem területén.
A megkésett vetés miatt az elmúlt évekhez képest a gyomok őszi kelése kevésbé jelentett problémát. Általában a száraz, hűvös tavaszi időjárás miatt a gyomnövények megkésve, vontatottan bújtak elő, de helyenként jelentős mezei acat és napraforgó árvakelés fertőzés alakult ki. Bár az idei év nem kedvezett a nagy széltippan fejlődésének, ennek ellenére tovább nőtt a fertőzött területek nagysága.
A száraz tavaszi időjárás miatt az őszi búza nem volt kitéve a megdőlés veszélyének, ennek ellenére több helyen előfordult, hogy az erős szél megdöntötte a fejlettebb, éréshez közeledő állományokat. 

Noha a száraz tavasz önmagában kedvezett a rovarkártevőknek, a tavaszi hűvös időjárás miatt vontatottan indult be a vetésfehérítő bogár kártétele. Egyes térségekben, pl. Győr-Moson-Sopron megyében pedig a poloska okozott kártételt.
A kezdeti kellő talajnedvesség elősegítette a korai, levélfoltosságot okozó gombabetegségek, a lisztharmat terjedését, de a későbbi csapadékhiány miatt ezek visszaszorultak. A szárazságnak köszönhetően a levélrozsda későn jelent meg és csak helyenként vált veszélyessé, így a kalászfuzáriumnak sem kedvezett az időjárás. Hazánk magas kukorica vetésterülete és a múlt évek tapasztalata a kalászfuzárium elleni megelőző védekezésre ösztönözték a gazdákat.

„Minden év más és más, a kiszámíthatatlan időjáráshoz alkalmazkodó növényvédelemre van szükség, ami a biztonságra törekvő, megelőző jellegű növényvédelem nélkül nem lesz sikeres. Ha magasan vannak a terményárak, a várható magasabb haszon miatt még indokoltabb a preventív védekezés.” – nyilatkozta Kurtz György, a Syngenta kalászos szakértője az idei évről.

A VSZT szerint 3,9 millió tonna búza kerül betakarításra. Hazánknak évente átlagosan 1,2 millió tonna étkezési és 1 millió tonna takarmány búzára van szüksége. Mivel az idei termés is meghaladja a hazai szükségleteket, Magyarország export szerepe továbbra is jelentős marad.
- vége –


További információ:
Környei Ágnes
WELL PR Ügynökség
T: +36 (1) 350-7390 / 120
M: +36 (30) 9-714-535
E-mail: a.kornyei@well.hu

A Syngenta a világ egyik vezető vállalata, 90 országban van jelen és mintegy 26.000 munkatársa van. Elkötelezett célunk, hogy életre keltsük a növényekben rejlő lehetőségeket. Világszínvonalú tudományos eredményeink, globális hálózatunk, és partnereink iránti elkötelezettségünk képessé tesz minket arra, hogy növeljük a növények termőképességét, elősegítve ezzel az emberek egészségének és életszínvonalának javulását, miközben tudatosan óvjuk környezetünket. További információért keresse fel a www.syngenta.hu honlapot.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu