Vallott Bige László a milliárdos gigabírságról: meglepő dolgokra derült fény

Vallott Bige László a milliárdos gigabírságról: meglepő dolgokra derült fény

agrarszektor.hu
A Partizán Spartacus című műsorának vasárnap esti adásában Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa arról beszélt, hogy teljesen megalapozatlan a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozata, amelyben a hatóság kartellezés miatt rekordösszegű, összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a magyar műtrágyapiac 11 szereplőjére. Bige László szerint szó sem volt kartellezésről, Magyarországon az agrárium valamennyi szereplője szabadon dönthet arról, hogy kitől és mennyiért vesz műtrágyát.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Alig több mint egy hete a GVH kartellezés miatt rekordösszegű, összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki Bige László cégcsoportjára, ebből 11 milliárdot a Nitrogénművek Zrt.-re. A nemzeti versenyhatóság nemrég lezárult vizsgálata feltárta, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó- és forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. Az évek óta húzódó Bige-ügy legújabb fejleményéről az Agrárszektor is beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

A Partizán Spartacus című műsorában Bige László volt az egyik meghívott vendég 2021. október 31-én. A milliárdos vállalkozó elmondta, hogy 2020-ban összesen 8,4 milliárd forintnyi bírságot szabott ki a GVH, ehhez képest az ő cégcsoportjának ennek majdnem a dupláját kellene kifizetnie. A Nitrogénművek tulajdonosa kijelentette, hogy nem értenek egyet ezzel a döntéssel, és meg fogják támadni.

Bige László kifejtette, hogy az Európai Unióban 45 millió tonna nitrogén típusú műtrágyát gyártanak évente. Ebből a Nitrogénművek a vizsgálatra vonatkozó években 1-1 milió tonnát állított elő, vagyis az uniós közös piacból a részesedésük mindössze 2-2,5%-os. Ahogy a vállalkozó fogalmazott, ezzel nem nagyon lehet se hencegni, se piaci pozíciót szerezni. A milliárdos üzletember azt elismerte, hogy a Nitrogénműveknek Magyarországon lehet 50%-os piaci részesedése, ha jó áron tudnak értékesíteni, de jelentős a konkurencia is az ágazatban.

A vállalkozó tagadta a GVH azon megállapítását, hogy a cégcsoportjához tartozó cégek meghatározták, hogy milyen végfelhasználói árat szabhatnak meg a viszonteladók. Bige László szerint ennek ugyanis nagyon egyszerű lenne a bizonyítása: ki kell kérni minden érintett cégtől a főkönyvi kivonatot, amiben benne vannak a számlák, a vevők, az árumennyiség és az árak. Ezeket összehasonlítva pedig azonnal kimutatható, volt-e kartellezés, vagy sem. A vállalkozó beszélt arról is, hogy a nitrogén műtrágyát 2010-ben drágábban adták, mint idén nyáron, de még 2020-ban is fele annyiba került, mint egy évtizeddel korábban.

Bige László kifejtette, hogy a GVH megállapításával ellentétben a viszonteladókkal kötött kizárólagossági szerződések nem voltak piactorzító hatásúak, mivel a velük kapcsolatban álló 37 márkakereskedőből mindössze 6-7-tel kötöttek ilyen típusú szerződést. A vállalkozó rámutatott, hogy a kizárólagossági szerződések megkötéséhez mindkét érintett fél kell. Egy ilyen szerződés valóban érdekeltté tette a viszonteladókat, viszont nem volt kötelező ilyet kötniük velük - mutatott rá a Nitrogénművek tulajdonosa. A GVH vizsgálatának arra a megállapítására, hogy a cégcsoport és az üzleti partnerek között felosztották azt, hogy ki melyik vevőnek értékesítheti a Nitrogénművek által előállított műtrágyá, Bige László megismételte, hogy ez megint olyan dolog, ami világosan kiderülhetne a főkönyvi kivonatok átvizsgálásával.

Arra az utolsó kérdésre, hogy a földgáz világpiaci árának drasztikus emelkedése veszélyezteti-e a Nitrogénművek termelékenységét, Bige László elmondta, hogy a vállalata továbbra is 100%-os kapacitáson termel, napi 4,5 ezer tonnát műtrágyát, és ezt mind el is adják. A szakember azt elismerte, hogy most egy tonna műtrágya előállítási ára 5-szöröse a nyárinak. A milliárdos vállalkozó szerint el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy csak Magyarországon drága a műtrágya, és sehol máshol nem. Ez így nem igaz, az egész világon egyformán magas a műtrágyák és a gáz ára. Emellett az Európai Unióban borzalmasan megemelték az üvegházhatású gázok kvótáját: tavaly még 3 euró volt egy tonna szén-dioxid kvótája, idén ez már 60 euró. A Nitrogénművek tulajdonosa elmondta, hogy tavaly még 2-300 millió forintot fizettek a szén-dioxid kibocsátásért, idén 11 milliárdot fognak fizetni. A Spartacus teljes adása ezen a linken tekinthető meg.

(A cikkben szereplő képek az MTI/Balázs Attila tulajdonát képzik.)

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?