2022. június 26. vasárnap János, Pál

Hírek - Agrárpénzek

Vallott Bige László a milliárdos gigabírságról: meglepő dolgokra derült fény

A Partizán Spartacus című műsorának vasárnap esti adásában Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa arról beszélt, hogy teljesen megalapozatlan a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozata, amelyben a hatóság kartellezés miatt rekordösszegű, összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a magyar műtrágyapiac 11 szereplőjére. Bige László szerint szó sem volt kartellezésről, Magyarországon az agrárium valamennyi szereplője szabadon dönthet arról, hogy kitől és mennyiért vesz műtrágyát.
 
 

Alig több mint egy hete a GVH kartellezés miatt rekordösszegű, összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki Bige László cégcsoportjára, ebből 11 milliárdot a Nitrogénművek Zrt.-re. A nemzeti versenyhatóság nemrég lezárult vizsgálata feltárta, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó- és forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. Az évek óta húzódó Bige-ügy legújabb fejleményéről az Agrárszektor is beszámolt.

A Partizán Spartacus című műsorában Bige László volt az egyik meghívott vendég 2021. október 31-én. A milliárdos vállalkozó elmondta, hogy 2020-ban összesen 8,4 milliárd forintnyi bírságot szabott ki a GVH, ehhez képest az ő cégcsoportjának ennek majdnem a dupláját kellene kifizetnie. A Nitrogénművek tulajdonosa kijelentette, hogy nem értenek egyet ezzel a döntéssel, és meg fogják támadni.

Bige László kifejtette, hogy az Európai Unióban 45 millió tonna nitrogén típusú műtrágyát gyártanak évente. Ebből a Nitrogénművek a vizsgálatra vonatkozó években 1-1 milió tonnát állított elő, vagyis az uniós közös piacból a részesedésük mindössze 2-2,5%-os. Ahogy a vállalkozó fogalmazott, ezzel nem nagyon lehet se hencegni, se piaci pozíciót szerezni. A milliárdos üzletember azt elismerte, hogy a Nitrogénműveknek Magyarországon lehet 50%-os piaci részesedése, ha jó áron tudnak értékesíteni, de jelentős a konkurencia is az ágazatban.

A vállalkozó tagadta a GVH azon megállapítását, hogy a cégcsoportjához tartozó cégek meghatározták, hogy milyen végfelhasználói árat szabhatnak meg a viszonteladók. Bige László szerint ennek ugyanis nagyon egyszerű lenne a bizonyítása: ki kell kérni minden érintett cégtől a főkönyvi kivonatot, amiben benne vannak a számlák, a vevők, az árumennyiség és az árak. Ezeket összehasonlítva pedig azonnal kimutatható, volt-e kartellezés, vagy sem. A vállalkozó beszélt arról is, hogy a nitrogén műtrágyát 2010-ben drágábban adták, mint idén nyáron, de még 2020-ban is fele annyiba került, mint egy évtizeddel korábban.

Bige László kifejtette, hogy a GVH megállapításával ellentétben a viszonteladókkal kötött kizárólagossági szerződések nem voltak piactorzító hatásúak, mivel a velük kapcsolatban álló 37 márkakereskedőből mindössze 6-7-tel kötöttek ilyen típusú szerződést. A vállalkozó rámutatott, hogy a kizárólagossági szerződések megkötéséhez mindkét érintett fél kell. Egy ilyen szerződés valóban érdekeltté tette a viszonteladókat, viszont nem volt kötelező ilyet kötniük velük – mutatott rá a Nitrogénművek tulajdonosa. A GVH vizsgálatának arra a megállapítására, hogy a cégcsoport és az üzleti partnerek között felosztották azt, hogy ki melyik vevőnek értékesítheti a Nitrogénművek által előállított műtrágyá, Bige László megismételte, hogy ez megint olyan dolog, ami világosan kiderülhetne a főkönyvi kivonatok átvizsgálásával.

Arra az utolsó kérdésre, hogy a földgáz világpiaci árának drasztikus emelkedése veszélyezteti-e a Nitrogénművek termelékenységét, Bige László elmondta, hogy a vállalata továbbra is 100%-os kapacitáson termel, napi 4,5 ezer tonnát műtrágyát, és ezt mind el is adják. A szakember azt elismerte, hogy most egy tonna műtrágya előállítási ára 5-szöröse a nyárinak. A milliárdos vállalkozó szerint el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy csak Magyarországon drága a műtrágya, és sehol máshol nem. Ez így nem igaz, az egész világon egyformán magas a műtrágyák és a gáz ára. Emellett az Európai Unióban borzalmasan megemelték az üvegházhatású gázok kvótáját: tavaly még 3 euró volt egy tonna szén-dioxid kvótája, idén ez már 60 euró. A Nitrogénművek tulajdonosa elmondta, hogy tavaly még 2-300 millió forintot fizettek a szén-dioxid kibocsátásért, idén 11 milliárdot fognak fizetni. A Spartacus teljes adása ezen a linken tekinthető meg.

(A cikkben szereplő képek az MTI/Balázs Attila tulajdonát képzik.)

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben