Több ezer sertést öltek le a pestis miatt Magyarországon: kártalanítást kaptak a gazdák

agrarszektor.hu
Eddig összesen több mint 6000 állat megsemmisítéséről kellett dönteniük a hatóságoknak az afrikai sertéspestis (ASP) miatti járványügyi intézkedések részeként, a laboratóriumi vizsgálatok azonban egyetlen esetben sem igazolták a fertőzés jelenlétét. Az Agrárminisztérium a sertéspestis gyanúja miatt leölt állatok gazdáinak több mint hatszázmillió forintos kártalanítást ítélt meg.

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!

Az afrikai sertéspestis egyre több helyen bukkan fel Magyarországon, néhány hete Pest megyében kellett kibővíteni a fertőzés miatt zár alá vont területet, mivel a hatóság egy zárt vadaskert melletti szabad területen két elhullott vaddisznóban igazolta a fertőzés jelenlétét - írja a Magyar Nemzet. Decemeber elején pedig a Békés megyei Biharugra község külterületén elhullott vaddisznóból mutatta ki a sertéspestis vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Ez idáig csupán a vaddisznók körében mutatták ki a fertőzést, ugyanakkor a házi sertéseknél is több esetben felmerült a pestis jelenlétének gyanúja. A Nébih szakemberei 2018 áprilisa, azaz a betegség hazai megjelenése óta összesen 164 település 561 udvarában vizsgálódtak a fertőzöttségre utaló jelek miatt. Megelőző intézkedésként a hatszáz állattartó gazdaságban 6129 állat leöléséről kellett döntenie a hatóságnak.

Az Agrárminiszté­rium tájékoztatása szerint minden esetben kiderült, hogy a sertéseket nem az ASP vírusa fertőzte meg. Az állategészségügyért felelős hatóságnak ugyanakkor elsődleges feladata, hogy megelőzze a vaddisznóállományban előforduló betegség átterjedését a házisertésekre. Így a gyanúra okot adó esetekben az állatokat le kell ölni.

Eddig jellemzően olyan, kis létszámú állattartó telepeket érintett az intézkedés, ahol a biológiai biztonsági, járványvédelmi feltételek kevéssé teljesülnek, ezáltal a betegséggel szembeni veszélyeztetettségük is nagyobb. A leölt állatok gazdáit az állam teljes mértékben kártalanítja. Ennek összegét a leölt állatok forgalmi értéke alapján határozzák meg. A szaktárc eddig több mint hatszázmillió forintot ítélt oda az érintett gazdaságoknak.

Bár az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, beláthatatlan gazdasági következményei lehetnek, ha a vaddisznók után a házisertések körében is megjelenik a betegség. A kockázat csökkentésére az országos főállatorvos mentesítési tervet dolgozott ki, voszont ahhoz, hogy az állománytól távol tudják tartani a kórt, a gazdáknak minden telepen be kell tartaniuk a szigorú járványvédelmi előírásokat.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Hogyan kezeld kíméletesen a termést? (x)

A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.

Támogatott tartalom

Egy bio lépéssel a peronoszpóra előtt (x)

A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.

EZT OLVASTAD MÁR?