Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
Mintegy 1600 védett állat, köztük 1042 ragadozó madár, azon belül pedig 278 sas pusztult el bizonyíthatóan az illegális mérgezések következtében Magyarországon az elmúlt 16 évben - írja a Magyar Nemzet. Az agrártárca adatai szerint tavaly rendkívül súlyos mérgezési hullám pusztított Magyarországon, a napvilágra került 18 eset során 224 védett madár, köztük 165 ragadozó madár esett áldozatul. Minden idők legsúlyosabb mérgezéses esete Tura település határában történt. A szakemberek összesen három fokozottan védett, 90 védett és 15 nem védett állat tetemét, valamint rekordszámú, 141 mérgezett csalétket találtak a területen augusztus és november között. Az Agrárminisztérium szerint ezek az esetek azon túl, hogy drasztikus kárt okoznak a természeti környezetben, közveszélyt is jelentenek, hiszen a kihelyezett mérgek már csekély mennyiségben is halált, illetve maradandó egészségkárosodást okozhatnak. A tárca szerint a mérgezéseket szinte minden esetben már betiltott növényvédő szerrel követik el, aminek már a birtokban tartása is bűncselekmény. Ráadásul, aki méreggel fokozottan védett vagy védett gerinces állatot ejt el, az orvvadásznak tekinthető.
A bűncselekménytípus teljes felszámolása érdekében a közelmúltban több fontos kormányzati intézkedés is született, az Országgyűlés 2021 év végén fogadta el például az állatok védelméről szóló törvényjavaslat szigorítását. A büntető törvénykönyv módosítása értelmében aki mérget vagy az állatok elpusztítására alkalmas csalétket helyez ki a természetbe, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, de már a bűncselekményre irányuló előkészület is két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.











