EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Mintegy 1600 védett állat, köztük 1042 ragadozó madár, azon belül pedig 278 sas pusztult el bizonyíthatóan az illegális mérgezések következtében Magyarországon az elmúlt 16 évben - írja a Magyar Nemzet. Az agrártárca adatai szerint tavaly rendkívül súlyos mérgezési hullám pusztított Magyarországon, a napvilágra került 18 eset során 224 védett madár, köztük 165 ragadozó madár esett áldozatul. Minden idők legsúlyosabb mérgezéses esete Tura település határában történt. A szakemberek összesen három fokozottan védett, 90 védett és 15 nem védett állat tetemét, valamint rekordszámú, 141 mérgezett csalétket találtak a területen augusztus és november között. Az Agrárminisztérium szerint ezek az esetek azon túl, hogy drasztikus kárt okoznak a természeti környezetben, közveszélyt is jelentenek, hiszen a kihelyezett mérgek már csekély mennyiségben is halált, illetve maradandó egészségkárosodást okozhatnak. A tárca szerint a mérgezéseket szinte minden esetben már betiltott növényvédő szerrel követik el, aminek már a birtokban tartása is bűncselekmény. Ráadásul, aki méreggel fokozottan védett vagy védett gerinces állatot ejt el, az orvvadásznak tekinthető.
A bűncselekménytípus teljes felszámolása érdekében a közelmúltban több fontos kormányzati intézkedés is született, az Országgyűlés 2021 év végén fogadta el például az állatok védelméről szóló törvényjavaslat szigorítását. A büntető törvénykönyv módosítása értelmében aki mérget vagy az állatok elpusztítására alkalmas csalétket helyez ki a természetbe, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, de már a bűncselekményre irányuló előkészület is két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.










