Májustól a nyár végéig lehet számítani a tömegesen feltűnő, a talajhoz közel jellegzetesen, lassan repülő tőrösdarazsak feltűnésére, jellemzően a kertek, parkok gyepén, a korhadó fák vagy akár a komposzt közelében. Azonban ezek a rovarok az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot - áll az MME közleményében.

Ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is. A tudatlanság évről évre számos ilyen állat pusztulását okozza, amikor a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók tömegesen mérgezik meg a tőrösdarazsakat.

A rovarcsalád Magyarországi képviselői túlnyomórészt termetesek és látványos megjelenésűek, az óriás tőrösdarázs, amelynek nősténye csaknem öt centiméteres, egyben Európa legnagyobb hártyásszárnyúja is. Ezek a rovarok nem azonosak a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban, ha nem fogja meg őket az ember, nem használják védekezésre, ahogy a mérgük sem támadásra, hanem a lárvák megbénítására szolgál. A tőrösdarazsak parazitoidok, szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük.