Gondok a magyar állattenyésztésben: tényleg lehúzhatják a rolót ezek a gazdák?

Gondok a magyar állattenyésztésben: tényleg lehúzhatják a rolót ezek a gazdák?

agrarszektor.hu
A 2022-es év rendkívüli eseményei és kihívásai után idén sem lélegezhettek fel a magyar állattartók. A termelési költségek elszállása, az inputanyagok és bérköltségek emelkedése önmagában is nehéz helyzetet teremtett, de az alacsony felvásárlási árak miatt sok ágazatban kifejezetten veszteséges most a termelés. További komoly dilemmát jelent a fejlesztés és beruházás kérdése is. A jelenlegi bizonytalan finanszírozási környezetben kockázatos belevágni egy ilyen projektbe, ugyanakkor az is igaz, hogy aki nem fejleszt és nem korszerűsít, az néhány éven belül kénytelen lesz lehúzni a rolót.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A 2022-es év több szempontból is rendkívüli volt, ami nemcsak a növénytermesztőket, de az állattenyésztőket is komoly kihívások elé állította. A szélsőséges időjárás jelentősen megnehezítette a takarmányozást, a termelési költségeket illetően pedig - a spekuláció következtében - több tételnél is korábban elképzelhetetlen árak születtek - írta meg a MÁSZ. 2023 elején mindenki abban bízott, hogy ennél csak jobb jöhet. De vajon bejöttek-e az állattenyésztők számításai? Milyen eredményeket hoznak a költségek és a felvásárlási árak?

Veszteségek a tejágazatban

A szarvasmarha-tenyésztők és azon belül a tejtermelő gazdaságok számára az idei év a folyamatosan csökkenő tej felvásárlási árak okán nagyon nehéz. Bakos Gábor tejtermelő gazda elmondása szerint a tavalyi évet a kedvező felvásárlási ár mellett elfogadható költségek jellemezték, idén azonban a csökkenő felvásárlási árak mellett jelentősen emelkedtek a gazdaságok kiadásai, főleg a bérköltségek, a szolgáltatások és a gyógyszerek árai. Emiatt az elmúlt hónapokban a tejtermelés veszteséges lett. Reménykedni talán csak a negyedik negyedévben lehet, amikor az új takarmányárak csökkentik a költségszintet.

Rácz Károly magyartarka tenyésztő szerencsés helyzetben van, mert saját maga meg tudja termeli az állatai számára szükséges takarmányt. A takarmánypiaci helyzetet figyelemmel kísérve látható, hogy a gabonák ára csökken, de ez majd csak később fog a takarmánykeverékek árában is megjeleni. A szakember tapasztalatai szerint most még sokan a tavalyi drágább gabonából készült takarmányt etetik az állataikkal. Azt azonban Rácz Károly is kiemelte, hogy a termelés további költségei nem csökkentek. Az energiaárak most kezdenek igazán begyűrűzni, gyógyszer- és szerviz költségek is lassan, de emelkednek.

Az idei év vízválasztó lesz nagyon sok szarvasmarha telep számára, vélte Bertalan Barna magyartarka ágazatvezető. A nehézség szerinte ott kezdődik, hogy a kérődzők tömegtakarmányát helyben kellene megtermelni különösen a fuvarköltségek tekintetében, de a helyben termesztést a tavalyi aszály nagyon megnehezítette. A mennyiség mellett a beltartalmi értékek is jelentősen elmaradtak a korábbi évektől, ami azt jelentette, hogy ki kellett egészíteni energiahordozókkal. Az aflatoxin a hazai és az ukrán kukoricában is komoly problémát jelentett, a toxinkötő használata pedig jelentős költségekkel, figyelemmel és aggodalommal jár. A tavalyi gabonapánik további üzleti nehézségek elé állította a szarvasmarhatartókat. A költségek tekintetében az inputanyagok (alkatrészek, gyógyszerek, üzemanyag) ára még mindig nagyon magas szinten van. Óriási probléma a munkaerő is: a munkavállalók olyan fizetésekért vállalják a munkát, amit az ágazat nem tud kitermelni. Idén csak a munkaerő-megtartáshoz 20%-os béremelést kellett végrehajtani, ugyanakkor nagyon nehéz kvalifikált munkaerőt találni.

Ezek a tényezők együttesen azt eredményezik, hogy jelenleg nagyon magas önköltségi áron termelnek a gazdálkodók. Bertalan Barna számításai szerint Magyarországon jelenleg 160-180 forint körül alakul a tej önköltségi ára, miközben a felvásárlási árak átlaga 150 Ft/kg körül alakul. Ez azt jelenti, hogy 20-30 forintos veszteséggel termelik ma a tejet literenként. A spot piacon az ár május óta 40 forintot emelkedett, most 200 Ft/kg körül alakul. További probléma, hogy a leeső gabonaárak majd kedvezőek lesznek az állattenyésztőknek, de azoknál a mezőgazdasági cégeknél, ahol van növénytermesztés is, ez óriási probléma lehet.

A legelőknek kedvezett az idei időjárás

A Dráva árterénél gazdálkodik Mozsgai József limousin húsmarha tenyésztő, ahol az idei első félévben a csapadékos időjárásnak köszönhetően a legelőik jól teljesítettek. Májusban is sikerült a tavalyihoz képest extra mennyiségű szénát gyűjteni. Költség oldalon úgy tapasztalta, hogy a munkabérek 20%-kal növekedtek, egy év alatt 40-50%-os az alkatrészek és szolgáltatások költségnövekedése, a bálaháló is jelentősen drágult, az üzemanyagköltsége is magasabb lett.

Szeptemberben a húshasznú 250-300 kilós kisbikákért 1400 Ft-ot, a kis üszőkért 1200 Ft-ot, a vágósúlyban lévő bikákért 900 Ft/kg körül fizettek. A tenyészbikák ára a tavalyihoz képest alig emelkedett, a tenyészüszőknél az elmúlt évek árszintje a jellemző. A tenyészbikák piacát nagyban segíti a tenyészbikák beállításának támogatása, amely a nehéz gazdasági helyzet ellenére is remélhetőleg megmarad a következő években is. A hizlaldákban is követelmény a lajstromszámos bika származás igazolása, amely elvárás a támogatási oldalról a források fenntartását teszi szükségessé.

Csökken a kereslet a bárányok iránt

2023 első félévében a juhtenyésztő ágazatban arról számolnak be, hogy továbbra nagy a kereslet a bárány iránt. Ugyanakkor visszaesés érzékelhető, mert Olaszországban az infláció negatív hatással van a bárányhús, mint prémium termék fogyasztására, ami ennek következtében csökkenő tendenciát mutat. Holló Mátyás juhtenyésztő is azt tapasztalta, hogy a termelési költségek emelkedtek az ágazatban. A munkaerőért verseny folyik és ezért a gazdálkodók a bérek folyamatos emelésére kényszerülnek, hogy a kevés, ám dolgozni hajlandó munkatársat meg tudják tartani. Azoknál az állattartó telepeknél, ahol a takarmányozást saját maguk oldják meg, ott az inputanyagköltségek nem csökkentek az elmúlt félévben.

Csökkenő kínálat, de jobban csökkenő kereslet a sertéshús piacán

Pecze László sertéságazati igazgató tapasztalatai szerint a takarmányok ára tavasztól kezdett csökkeni, ami az önköltségben július óta érezhető hatást jelent. A munkaerőköltség egy év alatt 10-15%-ot emelkedett. Az energiaárak is csökkentek, már nem tízszeres, hanem „csak” 4-5-szöröse a korábbi éveknek. A többi költség esetén az árak nagyjából tartják a tavaly kialakult magasabb szintet, de legalább nem emelkedtek.

Az idei „új” takarmányok, mint az árpa és a búza még csak most érkeznek be, a legtöbb sertéstelep még a tavalyi termést eteti. A nagy cégek körültekintően vásároltak, így náluk minőségi problémák nem igazán jelentkeztek. A sertésnél a felvásárlási árak az év elejéhez képest emelkedtek, majd megtorpantak. Jelenleg 730-780 Ft a vágósertés értékesítési ára. A sertés esetén a német árakat követi a piac, amitől az elmúlt néhány hónapban egy picit felfelé tért el. Közép-Kelet Európában a kereslet és kínálat piaca okozta ezt a kis kitérést, mert ugyan csökkent a kereslet, de a kínálat még nagyobb mértékben esett.

Az idei év eddig eredményesnek tekinthető a sertéstartóknak

Az állattenyésztésben a legnagyobb költséget a takarmányozás jelenti, márpedig az idei első félévben a takarmányok ára folyamatosan csökkenő pályára állt, erősítette meg Nagy Tibor, a Bóly Zrt. Integrációs és Stratégiai igazgatója is. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a takarmány alapanyagok ára csökkent és annak, hogy a forint árfolyama is erősödött. A tavaly őszi 100-120 forintos gabonaárak visszarendeződtek a kezelhető 60-80 forintos sávba. Most úgy tűnik, hogy ezen a szinten egyfajta stagnálás várható hosszabb távon. Azzal, hogy a Boanafarm Csoport sertéságazata vertikális integráció keretei között működik, a Bonafarm Mezőgazdaság által előállított saját takarmánynak köszönhetően a takarmányok minőségével, a gondosan megválasztott alapanyag beszerzés eredményeként nem volt probléma. A termelési költségek közül az energia esetében is csökkenés volt tapasztalható. Itt sem állt vissza a 2 évvel ezelőtti szint, de az őszi árakhoz képest mérséklődés volt tapasztalható. A termelési költség szempontjából fontos még a munkabérek növekedése. A sertéságazatra is elmondható, hogy nagyon nehéz munkaerőt találni, és az igazán jó munkaerő megtartása is problémát okoz ami bérfelhajtó hatású. Összességében, a sertés ágazatban egy csökkenő önköltség volt tapasztalható január óta, melyhez egy relatív magas hízó felvásárlási ár társult.

Nincs mese, fejleszteni kell

A gazdák beruházási kedve sokat elárul arról, hogy hogyan látják a jövőt. Az állattenyésztésben a döntések hosszú távúak akár években mérhetőek. Sok állattartónál a korábbi telepkorszerűsítési pályázatok részeként a beruházások az idei évben teljesülnek, de ettől függetlenül nagyon eltérően vélekednek a jövőbeni fejlesztésekről.

Bertalan Barna szerint nagyon kiszámíthatatlan a piaci környezet, amihez az állattenyésztési ágazatok, pláne a tejtermelés nagyon lassan tud alkalmazkodni. A jelenlegi helyzet kritikus a szarvasmarhatartók számára: vagy be kell zárni, vagy előre kell haladni és fejleszteni kell. Lépést kell tartani a korral, és ahhoz hogy eredményeket lehessen termelni, ki kell szolgálni a teheneket. Növelni kell a hatékonyságot és az élő munkaérőt a lehető leginkább ki kell váltani, mert ez a termelés legkritikusabb pontja. A fejlesztéseknél nagyon komolyan át kell gondolni és a megtérülést ki kell számolni, hiszen ma egy korszerű tehén férőhely is 1 millió forint.

A telepek korszerűségét folyamatos fejlesztésekkel fenn kell tartani, mert ha ezen spórolunk, akkor évek multán egy elavult teleppel biztos, hogy a tulajdonos a bezárás mellett fog dönteni

- mondta Bertalan Barna.

Pecze László a 2021-ben elnyert közel 20 milliárd forint összköltségű állattartó telepi beruházások megvalósulása kapcsán elmondta, hogy a pulykatelepi beruházások már befejeződtek, a sertés esetén három beruházási helyszínen történt fejlesztés és eredményese tudtak pályázni takarmány gyártás korszerűsítésére is. A cég 10 éves fejlesztési tervvel rendelkezik, melyek előbb utóbb sorra kerülnek, ha pályázati lehetőség jelenik meg akkor annak keretében. Ezáltal nem a pályázatok megjelenésekor kell a tervezés folyamatával foglalkozniuk. A közeljövőben a Hage Zrt-nél tervezik a sertéstelep további fejlesztését, sertés hizlaló kapacitás bővítését, tyúk szülőpár telep és keltető bővítése is.

Holló Mátyás szerint fejleszteni mindig kell, mert különben lemaradunk, azonban egyre megfontoltabban kell ezeket a beruházásokat megtervezni. A magas kamatszint és a megtérülés bizonytalansága okán a fejlesztések most nagyon kérdésesek. Ahhoz, hogy a juhtenyésztésben a fejlesztésekbe ma valaki belevágjon ahhoz egy kiszámíthatóbb felvásárlási környezetre lenne szükség, akár a hosszú távú szerződések révén. Személyes tapasztalata szerint, ha a piacon megjelenik valamilyen pályázat, akkor a gépek ára megemelkedik és sokszor a pályázatok előtt önerőből jobb feltételekkel lehet egy beruházást megvalósítani.

A Bonafarm Csoportra a hosszú távú stratégia mentén történő gazdálkodás és fejlesztés a jellemző - mondta Nagy Tibor. A sertéshús termékpálya négy eleme a tenyésztés, a hízlalás, a vágás és a húsfeldolgozás, melyek összehangoltan szervezik tevékenységüket. Ennek eredményeként a Bóly Zrt.-nél most egy 14 250 férőhelyes új modern hizlalda felépítésére kerül sor 2024 végéig, egy korábban elnyertpályázat támogatásával. A Bóly Zrt. a DanBred hibrid forgalmazását is végzi hazánkban és Kelet-Európában. Ezen tevékenységük során azt tapasztalták, hogy hazánkban a PRRS-mentesítési program miatti állománycserék, míg a környező országokban pedig az ASP miatti telep kiürítés, majd újratelepítés okán jelentős tenyészalapanyag igény alakult ki. Az év végére pedig a kantelep bővítését is tervezik, újabb 60 kan tenyésztésbe állításával. Ennek a keresletnek a kielégítését is szolgálják azok a telepfejlesztési beruházások, melyek keretei között az ősz folyamán beüzemelő telepek évi 32 ezer darab F1 kocasüldő és 400 ezer adag szaporítóanyag kibocsájtást tesz lehővé.

A megkérdezettek közül több állattartónál a korábbi telepkorszerűsítési pályázatok részeként a beruházások az idei évben teljesülnek. Az állattenyésztők körében érezhető a beruházásokkal kapcsolatos dilemma. Van, aki szerint a következő 1-2 évben biztosan nem fog fejlesztésre költeni, mert a legfontosabb cél a költségek csökkentése és a bevételek szinten tartása. Van, aki szerint fejleszteni muszáj. Pontosabban a fejlesztéseknek tervszerűen, folyamatosnak kellene lennie. Vannak néhányan, akik nagyobb üzemméretben gazdálkodnak, akik 10 évre előre meghatározott fejlesztési tervvel rendelkeznek, és a pályázatok, de főleg a piaci környezet függvényében valósítják meg azt. Vélemények szerint, aki 1-2 évnél hosszabb ideig nem fejleszt, az azt kockáztatja, hogy később már, akár vállalhatatlanul nagy költséget jelent számára a beruházás.

(Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége)

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. február 28. 16:01