Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A norvégok évi 69 kg-os húsfogyasztásából 5-6 kg a juhhús. Éves szinten 2-2,2 millió juh (anya a bárányaival) legel a magashegyi legelőkön - írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ). Az anyánkénti (körülbelül 70 kg) évenkénti hasznosult bárányszaporulat 2 körüli értéket mutat, az őszre elkészült bárányok átlagos tömege 45 kg, míg a carcass 18-21 kg. A norvég juhtenyésztés szervezéséért és a tenyésztési program végrehajtásáért a Norwegian Association of Sheep and Goat Farmers (NSG - Norvég Juh és Kecske Farmerek Szövetsége) a felelős. Saját véleményük szerint ők a világ egyik legjobb ilyen szervezete, ami köszönhető a farmerekkel való nagyon szoros együtt működésnek, a tenyésztők egymással való szoros együttműködésének, valamint az egyik kulcstényezőnek: a mesterséges termékenyítés alkalmazásának a genetikai előrehaladás gyorsítása érdekében.
Az ország anyajuhállományának ( közel 900.000 anya) 15%-át a spaelsau (norvég rövidfarkú juh) őshonos juh adja, a termelés 75%-a norvég fehér juh szintetikus juhfajtával történik és a fennmaradó 15-20% egyéb fajtával valósul meg.
A norvég fehér juh bemutatása
A norvég fehér juh egy olyan genotípus, amelynek kiinduló populációja a Norvégiában őshonos rövid és hosszú farkú juhfajtákból ered, mint a dala, rygja and steigar. Mindhárom fajta kiválóan alkalmazkodott a klimatikus és takarmányozási adottságokhoz, azonban a '60-as évektől kezdődően a tenyésztési program a termelékenységük javítását tűzte ki célul. A '70-es évek második felétől mind a szaporasági, mind a hústermelő képesség javítására irányuló keresztezési kezdeményezéseknek köszönhetően a 2000-es évek elején ismerték el a norvég fehér juhot (hosszú farkú). A szaporaság javításában elsőként a finn (rövid farkú) juhot használták, amit bizonyít a szaporaságot befolyásoló nagyhatású gén (GDF9) jelenléte is a norvég fehér juh genomjában. A húsformák és a vágóbárány teljesítményének javítására texel juhokat használtak. A sikeres javulás a szaporulati mutatók esetében további keresztezést igényelt a tejtermelés növelésére, amihez keletfríz juhokat használtak. A norvég fehér juh mind a mai napig nagy genetikai diverzitást mutat, de a termelési értékei született bárányszám, születési báránysúly, választott báránysúly (vágóbárány súlya) igen egységes.
Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége
A tanulmány szerzői: Egerszegi István, Klein Renáta, Pálfyné Vass Nóra, Milisits-Németh Tímea, Hubai Boglárka, Minárovics Máté, Oláh János
