Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A 2025-ös év egyik legsúlyosabb eseménye a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) újbóli megjelenése volt, amely több mint fél évszázad után jelent meg ismét Magyarországon. A betegség nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági és pszichológiai sokkot is okozott az ágazatban. A szarvasmarha- és sertéstartó telepeken bevezetett azonnali intézkedések, mint a védőkörzetek, állatszállítási korlátozások, teljes állományfelszámolások sok esetben egyik napról a másikra lehetetlenítették el a termelést. A járvány rávilágított arra is, hogy a modern állattartás magas szintű technológiája ellenére milyen gyorsan sebezhetővé válhat egy gazdaság.
A közvetlen veszteségeken túl a betegség hosszabb távú következményei is érezhetővé váltak. Az exportpiacok gyorsan és szigorúan reagáltak, több ország ideiglenesen vagy tartósan korlátozta a magyar eredetű állatok és termékek importját. Ez különösen azokat a gazdaságokat érintette érzékenyen, amelyek stabil külpiaci kapcsolatokra építették működésüket. A járvány következtében megerősödött az a szemlélet, hogy a járványvédelem és a megelőzés nem pusztán hatósági kérdés, hanem a gazdaságok hosszú távú fennmaradásának egyik alapfeltétele.
Állandósult a bizonytalanság a baromfiágazatban
A baromfiágazatban 2025-ben továbbra is a madárinfluenza határozta meg a mindennapokat. Bár az év során nem minden időszakban alakultak ki súlyos járványkitörések, a vírus folyamatos jelenléte miatt a termelőknek tartósan magas járványvédelmi szinten kellett működniük. A zárt tartási rendszerek, a fokozott higiéniai előírások és az ellenőrzések mind növelték a termelési költségeket, miközben nem feltétlenül jelentettek többletbevételt.
A baromfiágazat piaci helyzete különösen érzékenyen reagált a járványügyi eseményekre. Az exportkorlátozások miatt időszakosan jelentős túlkínálat alakult ki a belföldi piacon, ami nyomás alá helyezte az árakat. A brojler- és a tojástermelő ágazatban sok termelő kényszerült arra, hogy áron alul értékesítsen, miközben a takarmány- és energiaárak magas szinten maradtak.
A sertéstartók számára 2025 az óvatos döntések éve volt. Az év elején még sokan számítottak a piac lassú stabilizálódására, ám a járványügyi helyzet és az exportlehetőségek beszűkülése gyorsan felülírta ezeket a várakozásokat. A felvásárlási árak jelentős kilengéseket mutattak, ami rendkívül megnehezítette a tervezést, különösen a kisebb és közepes gazdaságok számára. Eközben a takarmány-, energia- és munkaerőköltségek tartósan magas szinten maradtak.
Sok sertéstartó döntött úgy, hogy elhalasztja a korábban tervezett beruházásokat, vagy visszafogja az állomány létszámát. A cél sok esetben nem a növekedés, hanem a veszteségek minimalizálása volt. Bár országos szinten nem következett be látványos állománycsökkenés, a gazdaságok működésében egyértelműen megjelent a kivárás és az óvatosság. 2025-ben a sertéságazatban a rövid távú túlélési stratégiák kerültek előtérbe a hosszabb távú fejlesztésekkel szemben.
A szarvasmarha-ágazat 2025-ben kettős képet mutatott. Egyes külpiacokon továbbra is volt kereslet a magyar élőállatok iránt, ugyanakkor a száj- és körömfájás miatti korlátozások jelentős bizonytalanságot okoztak. A tejágazatban a felvásárlási árak időszakosan kedvezően alakultak, de ez sok esetben nem volt elegendő a költségek teljes ellensúlyozására. Egyre több gazdaságban vált világossá, hogy a jövőben csak azok maradhatnak versenyképesek, akik képesek javítani hatékonyságukat. Az automatizált fejési rendszerek, az állomány-monitoring és a precíz takarmányozás iránti érdeklődés érezhetően nőtt. 2025-ben a tejtermelők egy része már nem a termelés növelésében, hanem az egységnyi költség csökkentésében látta a fennmaradás kulcsát.
Fokozódó sérülékenység egy stratégiai ágazatban
A méhészet 2025-ben az egyik legnehezebb évét élte meg. Az időjárási szélsőségek, a csapadékhiányos időszakok és a kedvezőtlen virágzási viszonyok jelentősen csökkentették a mézhozamokat. Sok méhész számára már a szezon közepén nyilvánvalóvá vált, hogy az év nem hozza meg a várt termelési szinteket. Emellett az importméz továbbra is komoly árversenyt jelentett, ami leszorította a hazai árakat. A méhészet helyzete azért is különösen érzékeny, mert túlmutat önmagán. A beporzás szerepe miatt a növénytermesztés egészére hatással van, így a méhészet problémái közvetetten más ágazatokat is érintenek. 2025-ben egyre hangsúlyosabban merült fel az a kérdés, hogyan lehet hosszú távon fenntarthatóbbá tenni a működést, és miként lehet csökkenteni az ágazat kitettségét a piaci és környezeti kockázatoknak.
A juh- és kecsketartás, valamint más kisebb állattenyésztési ágazatok 2025-ben kevesebb reflektorfényt kaptak, de problémáik hasonlóak voltak a nagyobb szektorokéhoz. A költségek emelkedése, a munkaerőhiány és a szűkülő piacok ezekben az ágazatokban is komoly nehézségeket okoztak. Sok gazdaság működését alapvetően a támogatások tartották fenn, miközben a fejlesztési lehetőségek korlátozottak maradtak.
Ráadásul a juh- és kecskeágazatot sem kerülték el a járványok. A száj- és körömfájás miatt egy ideig úgy tűnt, hogy a húsvéti olasz bárányexport is veszélybe kerül - ezt végül szigorú ellenőrzésekkel és kölcsönös tárgyalások révén sikerült megelőzni.
2025-ben a támogatások és finanszírozási lehetőségek kulcsszerepet játszottak az állattenyésztésben. A járványok által érintett gazdaságok számára az állami és uniós források sok esetben a fennmaradás feltételét jelentették, még akkor is, ha az adminisztratív terhek és a kifizetések ütemezése gyakran okozott feszültséget. Ezzel párhuzamosan tovább erősödött a precíziós állattenyésztés jelentősége. Az adatvezérelt döntéshozatal, az automatizált etetési és állategészségügyi rendszerek, valamint a hatékonyabb erőforrás-felhasználás mind hozzájárultak ahhoz, hogy az ilyen megoldásokat alkalmazó gazdaságok jobban tudjanak reagálni a kihívásokra.
