Az újvilági csavarféreg legyek nőstényei melegvérű állatok nyílt sebeibe és nyálkahártyáira rakják petéiket. A kikelő lárvák a gazdatest élő szövetével táplálkoznak, ami kezelés nélkül az állat pusztulását okozza. A Trump-adminisztráció korábban sorsfordító mérföldkőnek nevezte a NovoFly fejlesztését, mivel a kártevő elterjedése a becslések szerint több mint egymilliárd dolláros kárt okozhatna a texasi állattenyésztésnek, ráadásul más amerikai államokra is átterjedhetne. A védekezés leghatékonyabb módja évtizedeken át a sterilizált legyek tömeges szabadon engedése volt. Az amerikai és a panamai agrárminisztérium által közösen fenntartott üzem heti 100 millió ilyen rovart állít elő, ami sokáig gátat szabott a paraziták északra vándorlásának. A vadon élő kártevők azonban mára elterjedtek Mexikóban, idén nyáron pedig évtizedek óta először texasi gazdaságokban is megjelentek. Bár a panamai létesítmény jelenleg maximális kapacitással üzemel, a szakértők szerint heti 500 millió steril légyre lenne szükség a populáció hatékony visszaszorításához.

Ezt a kapacitásproblémát oldhatja meg a NovoFly, amelyet genetikailag úgy módosítottak, hogy kizárólag hím utódokat hozzon létre. A hagyományos tenyésztés során hímek és nőstények egyaránt születnek, ám utóbbiak teljesen használhatatlanok a védekezésben, a szétválasztásuk pedig rendkívül nehézkes. Mivel a vadon élő nőstények csak egyszer párosodnak, a sugárzással sterilizált hímekkel való szaporodásuk terméketlen petéket eredményez, így a populáció fokozatosan összeomlik. A kizárólag hímeket eredményező genetikai módosítással a védekezésre fordítható steril legyek száma szinte azonnal megduplázható.

A kutatók a szabadtéri tesztek első szakaszában hálós ketrecekben vizsgálják, hogyan bírják a rovarok a panamai hőséget és páratartalmat a laboratóriumi körülményeken kívül. Később egy közeli gazdaságban végeznek majd nagyobb léptékű kísérleteket, amelyek során néhány naponta 50 ezer, fluoreszkáló festékkel megjelölt legyet engednek szabadon az élettartamuk nyomon követése érdekében. A siker azonban nem garantált, mivel a tudósok egyelőre nem tudják, hogy az új törzs hímjei elég életrevalók-e ahhoz, hogy megfelelő távolságra repüljenek, és magukhoz vonzzák a vadon élő nőstényeket.

Még a tesztek sikere esetén is hosszabb időt vesz majd igénybe a termelés felpörgetése. A szakemberek szerint túl kockázatos lenne azonnal a meglévő panamai üzemben elkezdeni a NovoFly tenyésztését, mert az új törzs eltérő igényei miatt a jelenlegi teljes termelés összeomolhatna. Biztonságosabb megoldásnak tűnik a gyártás elindítása egy jövőre megnyíló texasi vagy egy újonnan újranyitott mexikói létesítményben.

Amennyiben az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) is rábólint a tervezetre, a NovoFly lehet az első olyan genetikailag módosított rovar, amely teljes körű engedélyt kap az Egyesült Államokban. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy bár a technológia rendkívül ígéretes, a gyártás beindítása után is várhatóan több mint egy évbe telik majd a kártevő sikeres megfékezése.