2022. június 25. szombat Vilmos

Hírek - Állat

Ez az állat sokat hozhat most a konyhára: a magyarok is nagyot szakíthatnak vele

Extrém keresletet jelentett a brexit miatti árukiesés és az alapvetően új-zélandi bárány- és juhhús importcsökkenésének együttes hatása az EU belső piacán. Ám kérdéses, hogy három–öt éves távlatban mennyire tudja növekedésre használni a kínálkozó lehetőséget a magyar juhtenyésztés.
 
 

Az elmúlt években tapasztalt kismértékű juhhúsfogyasztás-bővülési trendet megtörte a tavalyi, sok szempontból rendhagyó piaci folyamatokat elindító év, épp ezért vár javulást a belföldi fogyasztást immár negyedik esztendeje uniós marketingtámogatással ösztönző Juh Terméktanács az éttermi báránynapoktól. Az elmúlt időszakban rendre 30-35-38 dekagrammos éves egy főre eső magyar bárány- és juhhúsfogyasztás ugyanis 2020-ban mintegy negyven százalékkal visszaesett, részben amiatt, hogy az éttermek és vendéglátóhelyek időszakosan bezárásra kényszerültek a járvány miatt - írja az Index

Kukovics Sándor, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nagyjából évi 15-20 dekagrammnyi átlagos fogyasztás köthető a vendéglátáshoz, de a tavalyi trendváltozásnak nem ez volt a fő oka, hanem az európai piacon a brexit és a kínai bevásárlások felfutása miatt tapasztalt extrém kereslet, ami a kiemelkedően jó felvásárlási árak miatt gyakorlatilag minden mozdítható jószágot kiszívott az országból. Ekkora piaci vákuumra pedig az elmúlt húsz évben nem volt példa. 2020-ban abszolút hiány volt az uniós báránypiacon, és megérte a magyar termelőknek is a párhetes életkorban értékesített könnyű bárányról némi továbbtartással, hizlalással átállni a nehézbárányra. Az utóbbi súlykategóriába tartozó állatok kivitele negyven százalékra ugrott az élőállatexporton belül 2020-ban.

Korábban egyébként száz százalékban a gyapja miatt értékes merinófajta tartása visszaszorulóban van a húsfajták javára, így a merinók aránya hetven százalék körüli szintre csökkent. Az idén az aszály miatti költségemelkedést leszámítva hasonlóan jó évük van a hazai juhászoknak az export miatt: maradt az élénk európai kereslet és a magas felvásárlási ár is. Az uniós bárány- és juhhúsimport 25 százalékkal esett vissza 2021 első félévében az előző év azonos időszakához képest. A kedvező piachelyzet pedig az elkövetkezendő 3-5 évben is kitarthat, hiszen ezt a piaci rést többlettermeléssel egyik európai versenytárs sem tudja betölteni.

A magyar juhállomány továbbra is zsugorodik. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb júliusban tette közzé a szokásos féléves állatállomány-jelentését, amely szerint 958,3 ezer juh legelt az országban. Ez mind a 2020 decemberi adathoz, mind pedig a 2020 júliusában feljegyzett 979,9 ezerhez képest csökkent. De nemcsak a teljes állomány nagysága zsugorodott, hanem a megújításához szükséges anyajuhállomány is: idén már csak 725,5 ezer egyed gondoskodott az utánpótlásról, míg tavaly ilyenkor még 756,9 ezer anyaállatot tartottak nyilván a KSH-nál. E csökkenéssel az ágazat évtizedes létszámmélypontra jutott. Részben a módszertani változás miatt esett egymillió egyed alá a statisztika, részben azonban amiatt, hogy folyamatosan hagynak fel az idősebb juhtartó gazdák a tevékenységükkel, és utód híján felszámolják az állományt. 

A juhászatok számának csökkenéséhez egyébként az utóbbi évek erős török kereslete is hozzájárult – a felszámolt állományok jelentős részét ide értékesítették. Gondot okoz az ágazatban a megfelelő munkaerő biztosítása, és az utóbbi években a ragadozók, köztük az aranysakál kártétele is. De erőteljesen közrejátszott még például az is, hogy az állami földbérleti, földértékesítési programok lezárultával kialakult tulajdoni viszonyok továbbra is gátat vetnek az ágazat érdemi bővülésének. 2016 után például sok juhtartó esett el az agrár-környezetgazdálkodási támogatásoktól, mindössze a hétezer és pár száz regisztrált juhtartó 20-25 százaléka jutott hozzá ehhez a támogatáshoz az utóbbi években.

A több mint hétezer juhtartó alig tíz százaléka működik társas vállalkozásként, és mindössze 6,5 százalékuk tart háromszáz egyednél nagyobb állományt. A juhtartók 53 százaléka száz egyednél kisebb és mintegy 93 százalékuk háromszáznál kevesebb jószágot nevel. Összevetésképp: egy család eltartását ötszáz–ezer juh termeli meg biztonságosan – természetesen a támogatások összegével együttesen. Az idei aszály miatti takarmánydrágulás is a kevésbé tőkeerős gazdákat viseli majd meg jobban, akik nem tudják önerőből megtermelni, illetve egy-két tételben az éves takarmányszükségletet beszerezni.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben