2020. augusztus 5. szerda Krisztina

Hírek - Állat

Magyar sikersztori: 22 évesen vette első tehenét, ma már sajtban utazik a zalai fiatal

A délnyugati határszélen, Dél-Zalában él Horváth István Dávid, aki megjárva országot-világot, diplomával a zsebében gondolt egyet, nem ment el külföldre szerencsét próbálni. Helyette vett egy tehenet és hazaköltözött a szülőfalujába. Akkoriban Tótszerdahelyen, 18 kilométerre Nagykanizsától, a horvát határ szélén évtizedek óta senkinek sem jutott eszébe, hogy az istállóban motorbiciklin vagy fűnyírón kívül élő állatot is lehet tartani.
 
 

Horváth István Gödöllőn, a Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi karán környezetgazdálkodási agrármérnöknek tanult, de már akkoriban is tudta, diplomával a zsebében sem szeretne egy irodában dolgozni, szabadabb, másfajta életre vágyik. Ahogy az Agrárszektor a fiataltól megtudta, az egyetem elvégzése után “alibiből”, főként szülei megnyugtatására megpályázott egy-két agrár állást, eljárt az állásinterjúkra, de fejben már arra készült, hogyan is indíthatná el saját gazdaságát. Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon karán szerzett még egy mesterdiplomát, de már ez idő alatt előfordult, hogy reggel lefejte a tejet, majd az oktatásról hazatérve folytatta a ház körüli teendőket. 22 évesen vette meg első tehenét, saját pénzéből, az első magyar tarkát. Azóta eltelt hat év, és kis háztáji gazdaságot épített a szülői porta köré. Lettek disznói, és az állatoknak a takarmányt is maga állítja elő.

Öt-hat éve vettem az első jószágot, elsősorban a családnak, az kiszolgált minket tejjel. Aztán vettem még egy tehenet. Elkezdték vinni tőlünk a tejet, először csak a falubeli idősebbek, ők tudták, mennyivel finomabb és egészségesebb ez, mint a bolti. Születtek borjúk is, nőtt az állomány, elkezdtem termelői piacra járni, sajtot készíteni. Ma már úgy vagyok vele, a mostani vásárlói igényeket tíz tejelő tehénnel tudnám leginkább kielégíteni. Hoznának elég tejet ahhoz, hogy el tudjam látni a környéket, többre nem is vágyom

- mesélte István az Agrárszektornak. 

Ma István 27 éves, általában fél ötkor kel, de a nyár beköszöntével már 4 órakor fent van, mert az állatoknak enni kell adni. Estig meg sem áll, ha végez ugyanis a kinti teendőkkel, bent sajtot készít. Napjában háromszor etet és kétszer fej, jórészt kézzel, de alkalmaz gépi fejést is, négy állatnál. Meséli, most már rutinos, negyed óra alatt kész egy-egy tehénnel, de azért az elején nem így volt.

Édesapja már huszonéve foglalkozik lovakkal, de ahogy meséli István, az inkább tekinthető hobbinak. A ló sajnos inkább viszi a pénzt, mint hozza. Kezdetektől fogva ezért is gondolkodott másban. Bár segít az édesapjának a lovaknál, ahogy a család is segít neki az állattartásban, mert alkalmazottjuk nincs. Öccse még tanul, de besegít neki, ha munka van. Kisgyermekkorában mindkét nagyszülő falusi portáján tartottak az istállóban teheneket, még gyerekként, tőlük leste el az első fogásokat, ugyanis már kiskorában érdekelték az állatok. Az agráregyetemen a háztáji gazdálkodásról keveset tanult, a tehenészetről sem sokat hallott, de azóta aminek csak lehet, utánaolvas.

5-6 éve foglalkozom ezzel, de még mindig érnek meglepetések. Próbálok aztán annak is utánajárni.

Az istállóban hat tehene és négy üszője van, mind magyar tarkák, erre állt rá. Meséli, azért már egészen más a kapcsolata azokkal az állatokkal, amelyeket már ő segített a világra, kezdetektől fogva ő nevelt. Hihetetlen varázsa van ennek. Tótszerdahelyen egyébként nincs is más, aki tejtermeléssel foglalkozna, mindössze egy ember van a faluban, aki eladásra borjakat nevel, de friss tejet a környéken rajta kívül senki sem állít elő - emeli ki Horváth István. 

A házi sajtkészítés ötletét pár éve, az akkori menyasszonya adta. Családi ismeretségen keresztül Béla bácsitól, a sajtkészítő mestertől kezdte el tanulni a fogásokat.

A parenyica gyúrása, na, az először nehezen ment! Megszenvedtem vele, de már belejöttem, élvezem is a tekerését. Készítek füstöltet, keményet, lágy és félkemény sajtot, valamint trappistát, ízesítettet is, kaporral, fokhagymásat és csípős paprikásat is. De a legkelendőbb minden tejtermékem között a friss joghurt.

A koronavírus-járvány és a kijárási korlátozás idején, az elmúlt hónapokban István kitalálta, hogy a piacozás mellett Nagykanizsán és a környékbeli falvakban, adott napokon házhoz szállítja az áruját.

Magam sem gondoltam volna, hogy mekkora lesz erre a kereslet, azóta látványosan megnőtt a forgalmam. Eldöntöttem, hogy a korlátozások elmúltával is folytatom a kiszállítást.

István azt tapasztalja, hogy az elmúlt hónapokban felértékelődtek a házi, saját gyártású, minőségi termékek. Egyre nagyobb érték, hogy tudod, mit eszel, hogy megbízható helyről származik az áru. Ő minden termékét valóban házi alapanyagból készíti, ráadásul a különböző finomságokhoz felhasznált tejet is folyamatosan ellenőrzik a szakemberek. Másrészt sertéseket is tart, ebben is lát jövőt, hiszen az utóbbi időszakban a hús piaci ára is jelentősen megugrott.

Az egyetemen egyik szakterülete a biogazdálkodás volt. A háztáji gazdálkodásban, a zöldség és növénytermesztésben igyekszik minimalizálni a vegyszerek használatát, ahol csak lehet, inkább előveszi a kapálógépet és egyéb alternatív megoldásokat talál ki, szigorúan nem permetez. A takarmány előállításakor, több hektárnyi területen azonban már muszáj vegyszerezni, de csak a lehető legszükségesebb mennyiségben.

Ezt a háztáji gazdaságot saját erőből nem lehetett volna fenntartani, ezért a Fiatal gazda pályázaton indultam, szerencsére sikerrel. Célom egyfajta kisgazdaság létrehozása, mely kiváló minőségű helyi termékekkel látná el a környéket. Emellett szeretném megoldani, hogy legyen egy karám, ahova kijárhatnak a szabadba is az állatok, illetve a jövőben tervezem egy sajtkészítő műhely építését is

- tájékoztatta terveiről portálunkat Horváth István.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Sustainable World 2020

    A Portfolio első zöld konferenciája - a jövő vállalatainak

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu