Egyre gyakoribb jelenség, hogy Európa nagyvárosaiban megjelennek a méhcsaládok. A párizsi Grand Palais épületének tetejére szintén méheket telepítettek. De számos jó példa adódik Bécsből, Londonból, Berlinből vagy éppen New York-ból is. A városok megfelelő élőhelyet nyújtanak a méheknek, a parkok, fasorok, útmenti virágágyások, virágládák biztosítják a folyamatos nektárforrást a méhek számára. Az Agrárminisztérium épületének erkélyén elhelyezett kaptárban a hazánkban is engedélyezett krajnai méhcsalád lelt új otthonra, tudhattuk meg a tárca közleményéből.

A városi méhészkedés arra is alkalmas, hogy ilyen módon is védjük saját környezetünket. A minisztérium épületének erkélyére telepített kaptárban 50-60 ezer méhegyed dolgozik. Ezek az élőlények nem csak a növények beporzását végzik el a nagyvárosi környezetben, hanem gazdasági hasznuk is van, egy háztetőn vagy erre alkalmas más helyen tartható 1-2 méhcsalád által évente akár 10-20 kilogrammnyi mézet is meg lehet termelni. Ez a mennyiség pedig egy család szükségletét bőven fedezi, ráadásul egy városban olyan virágokkal is találkozhatnak, amelyek nektárjaiból az általuk előállított méz igazi kuriózumnak tekinthető.

Az agrárminiszter kezdeményezésére a kormány a Klíma- és természet­védelmi akciótervéhez kapcsolódóan személyijövedelemadó-mentességet vezet be a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételekre. Az intézkedés történelmi jelentőségű, ugyanis korábban csaknem 250 évvel ezelőtt kaptak hasonló kedvezményt az ágazat szereplői. Mivel méhek nélkül nincs élet a bolygón, ezért méhészeti ágazat nélkül nincs erős hazai agrárium sem. Hozzátette: elengedhetetlen a beporzó rovarok védelme és a méhészetek támogatása, méhek nélkül ugyanis minden harmadik élelmiszer eltűnne a boltok kínálatából, így ez a tény önmagában jelzi, hogy komolyan kell venni a méh­állomány állapotát

(A cikkben felhasznált képeket Pelsőczy Csaba készítette.)