Visszafelé menetelünk: kudarcot vallott a sertéságazati stratégia

MTI
Újabb történelmi mélypontra süllyedt a magyarországi sertésállomány, amely júniusban alig haladta meg a 2,8 millió darabot, vagyis egy év alatt 219 ezerrel csökkent. Az állománynövelés határozott kormányzati szándéka ellenére egyelőre "visszafelé menetelés" tapasztalható az ágazatban, hiszen a 2010-es kormányváltás évében még 3,17 millió disznót tartottak az országban.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A sertések száma 219 ezerrel csökkent az elmúlt egy évben - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2017. június 1-jei adatait. Az állomány létszáma 2,8 millió volt az elmúlt hónapban, ami újabb történelmi mélypontot jelent. Az anyakocák száma 7 ezerrel csökkent a 2016. júniusi állományhoz hasonlítva.

A 2012-ben meghirdetett sertéságazati stratégia egyelőre nem tűnik sikertörténetnek, bár több tényező együttes eredménye, hogy nem nő a sertéslétszám. A 2010-es kormányváltás évében még 3,17 millió disznót tartottak az országban, a 7 év alatt tapasztalt visszesés megközelíti a 12 százalékot.

A kudarc egyik oka a súlyos genetikai elmaradottság, viszont az állattenyésztési telepek korszerűsítésére kiírt korábbi vidékfejlesztési (ÁTK) pályázatok is csupán arra voltak jók, hogy ne zárjanak be egymás után a telepek. Új telep alig épült (a kiírások ezt sokszor nem is tették lehetővé), most pedig a piaci szereplők többsége az újabb vidékfejlesztési felhívások elbírálására vár, ezért késlekedik a fejlesztésekkel.

Az állami illetékesek leggyakrabban 6-7 milliós sertésállományt vizionálnak, ám a duplázásra egyelőre a feldolgozók sincsenek felkészülve. Olyan régóta 3 millió körül ingadozik a létszám, hogy a vágóhidak kapacitása is nagyjából erre állt be.

Hasznos lépés volna termelői tulajdonba juttatni néhány feldolgozó üzemet, amire a tejágazatban már született példa, de ennek előnyeit támasztja alá a dán sertésszektor működése is. Mivel a vágóhidakon is jelenik meg némi eredmény, a tulajdonos termelő abból a haszonból is részesül, vagyis a visszaosztás révén még inkább megéri neki a jószágtartás.

A KSH legfrisebb adatai szerint 2017. június 1-jén a szarvasmarhák száma elérte a 864 ezret, az elmúlt egy évben tehát 22 ezerrel nőtt az állomány. A tehénlétszám tavalyhoz képest 15 ezerrel emelkedett.

Vegyes képet mutat a birkatenyésztés, az 1,2 milliós juhállomány ugyanis az elmúlt egy évben 36 ezerrel csökkent, míg az anyajuhok száma 22 ezerrel, 812 ezerre emelkedett a 2016. júniusi adathoz képest.

A baromfiállomány a madárinfluenza miatt 4,5 millióval csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a tyúkok száma 1,3 millióval, a kacsáké 2,1 millióval, a ludaké 759 ezerrel, míg a pulykáké 295 ezerrel lett kevesebb. A tyúkok száma 35,5 millió volt, a tojóállomány 10,2 millió, az utóbbi tehát egy év alatt 395 ezerrel csökkent.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. március 29. 06:03