Példátlan mértékű méhpusztulás történt az év elején, nemcsak Magyarországon, de világszerte is.
A fecskék védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Parányi rágcsáló formálja át a szántóföldeket, mindenütt különös nyomokat hagy maga után.
A tartós szárazság nemcsak a szarvasmarha-tenyésztőkre, de az ágazat többi szereplőjére is hatással van.
Egy friss kutatás szerint az élelmiszernövények közel kétharmadára már nem jut elegendő beporzó.
Magyar kutatók megtalálták az okát, miért van több sikló a városias tóparti településeken.
Ahol csak lehetett, a legeltetést választották a termelők a költségek kordában tartása érdekében.
Az állattenyésztőknek is kiemelten fontos lehet a pontos, hiteles adatgyűjtés és rögzítés.
Tavaly is folytatódott az évek óta tartó trend, és tovább csökkent a szarvasmarhák létszáma Magyarországon.
A felelős macskatartás kulcsfontosságú szerepet játszik az Év Emlősének fennmaradásához.
Jó adottságok, de folyamatosan zsugorodó agrárium jellemzi Magyarország déli szomszédját.
A magas bárányárak ellenére sincs oka örülni a juhágazat szereplőinek Magyarországon.
Akár nyertesei is lehetünk az európai sertéspiac átrendeződésének a szakemberek szerint.
Hosszabb átmeneti idővel jelentősen csökkenthetők a károk a ketrecmentes állattartási rendszerekre történő áttérésnél.
2000-2010 között a hazai populáció mintegy 62%-a tűnt el, és félő volt, hogy 2020-ra teljesen eltűnnek a fecskék Magyarországról.
Az Európában jelenleg játszódó folyamatok arra utalnak, hogy a jövőben nem lesz olcsóbb a sertéshús.
Komoly gondok figyelhetőek meg a német sertéságazatban, de a lakosság húsfogyasztása is több évtizedes mélyponton van.
A szakemberek szerint évente mintegy 100 ezer anyával csökken a juhállomány Magyarországon.
Jócskán megfogyatkozott a sertésállomány Magyarországon, de egész Európában hasonló tendenciák figyelhetőek meg.
Az utóbbi húsz évben a fecskék fele eltűnt Magyarországról, tavasszal kiemelten fontos a védelmük!
Az elmúlt évek tapasztalatai világosan mutatják, hogy a klímaváltozás gyökeresen alakítja át a magyar mezőgazdaság mindennapjait.
A mesterséges hús egy olyan élelmiszeripari termék, amelyet állati sejtekből állítanak elő laboratóriumi körülmények között.
A szakember szerint a szója a szemünk láttára írja át a hazai növénytermesztési szokásokat.
Ha néhány dologra odafigyelünk, sok hibát elkerülhetünk, amiért hálásak lesznek a növények is.
A gyökérzöldségek nemcsak rendkívül táplálóak, de a konyhában is sokoldalúan felhasználhatók.
Kukorica vagy kalászos után vetett kalászosokban a Fuzárium fajok szaporító képletei a talajban felszaporodhatnak, elsősorban a talajban található növényi maradványokon telelnek át.
A KUHN Optimer rövidtárcsa nagy munkaszélességgel, stabil mélységtartással és alacsony vonóerőigénnyel kínál hatékony, gazdaságos tarlóhántást.
