A fecskék védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Parányi rágcsáló formálja át a szántóföldeket, mindenütt különös nyomokat hagy maga után.
A tartós szárazság nemcsak a szarvasmarha-tenyésztőkre, de az ágazat többi szereplőjére is hatással van.
Egy friss kutatás szerint az élelmiszernövények közel kétharmadára már nem jut elegendő beporzó.
Magyar kutatók megtalálták az okát, miért van több sikló a városias tóparti településeken.
Ahol csak lehetett, a legeltetést választották a termelők a költségek kordában tartása érdekében.
Az állattenyésztőknek is kiemelten fontos lehet a pontos, hiteles adatgyűjtés és rögzítés.
Tavaly is folytatódott az évek óta tartó trend, és tovább csökkent a szarvasmarhák létszáma Magyarországon.
A felelős macskatartás kulcsfontosságú szerepet játszik az Év Emlősének fennmaradásához.
Jó adottságok, de folyamatosan zsugorodó agrárium jellemzi Magyarország déli szomszédját.
A magas bárányárak ellenére sincs oka örülni a juhágazat szereplőinek Magyarországon.
Akár nyertesei is lehetünk az európai sertéspiac átrendeződésének a szakemberek szerint.
Hosszabb átmeneti idővel jelentősen csökkenthetők a károk a ketrecmentes állattartási rendszerekre történő áttérésnél.
2000-2010 között a hazai populáció mintegy 62%-a tűnt el, és félő volt, hogy 2020-ra teljesen eltűnnek a fecskék Magyarországról.
Az Európában jelenleg játszódó folyamatok arra utalnak, hogy a jövőben nem lesz olcsóbb a sertéshús.
Komoly gondok figyelhetőek meg a német sertéságazatban, de a lakosság húsfogyasztása is több évtizedes mélyponton van.
A szakemberek szerint évente mintegy 100 ezer anyával csökken a juhállomány Magyarországon.
Jócskán megfogyatkozott a sertésállomány Magyarországon, de egész Európában hasonló tendenciák figyelhetőek meg.
Az utóbbi húsz évben a fecskék fele eltűnt Magyarországról, tavasszal kiemelten fontos a védelmük!
Rengeteg a kérdőjel a tejágazat jövőjét illetően, mind Magyarországon, mind pedig Európában.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.