2022 óta 1,7%-kal emelkedett a juhhús globális termelése az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legutóbbi piaci jelentése szerint, és elérhette a 16,9 millió tonnát. A juhhús - amelynek mintegy 83%-a az ázsiai és afrikai országokból származik - így a világ hústermelésének csaknem 5%-át teszi ki. A világ juhhús-kereskedelmében az export és az import egyaránt 6%-kal nőtt 2023-ban - olvasható a Világgazdaság oldalán. Magyarország élőbárány-exportjáról egyelőre csak az első három negyedéves adatok vannak meg, ezek alapján pedig az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) azt közölte, hogy az élőbárány-export mennyisége hazánkban 1%-kal, összesen 8 ezer tonnára csökkent, miközben az értéke 22%-kal, 14 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élőbárány-import mennyisége ugyanebben az időszakban 81%-kal csökkent.

Az AKI az Európai Unió húspiacáról közölt adatokat, amelyekből kiviláglik, hogy az egyben kezelt juh- és kecskeágazatban 2023-ban a becsült termelés 565 ezer tonna volt, ami 10 ezer tonnával marad el az előző évitől, és 17 ezer tonnával a 2018-astól. Az export ebben az időszakban 51 ezer tonnáról 40 ezer tonnára esett vissza, míg az import - nagyobb hullámzásokkal - 172 ezerről 170 ezer tonnára csökkent.  

A Magyar Állattenyésztők Szövetségének összefoglalója szerint még soha nem volt ilyen magas ára a báránynak, ennek ellenére nincs elég Európában. Ezt az okozza, hogy a juhtartók az elmúlt években felélték tartalékaikat, és nehezen tartják a lépést a magas inputárakkal. 

Juhász Pál, a Kapos Ternero Kft. ügyvezető igazgatója szerint főleg a nagy súlyú bárányból van óriási hiány, az októberi árak már 8-10%-kal voltak magasabbak a tavalyinál, és év végén tovább emelkedtek. A hazai piacon 2023 első felében jelentősen, 25%-kal csökkent a belföldi forgalom. Az év második felében ugyan kismértékű növekedést tapasztaltak a bárányhúsfogyasztásban, de még így is alatta maradt az egy évvel korábbinak. 

A kedvező vágóárak ellenére az ágazat nyereségtermelő képessége nem javult, így a hazai juhállomány az elmúlt három évben folyamatosan csökkent - csakúgy, mint Európában. 

Tavaly sem változott a gyapjúpiaci helyzet, alacsony maradt a kereslet és alacsonyabb az árszint. A termék pozícióját alapvetően határozza meg az ukrajnai háború, ugyanis a magyar gyapjú jelentős része Ukrajnán keresztül jutott a világpiacra az elmúlt időszakban. Az is igaz, hogy egyik szereplő sem tett kísérletet a probléma megoldására: egyelőre sem a termelők, sem a kereskedők, sem az Agrárminisztérium ingerküszöbét nem érte el ez a probléma - mondta Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. 

A juhtej felvásárlási ára ugyanakkor számottevően növekedett, a 2022-es 200-250 forintról 350-400 forintra, de az előállítás költségeinek növekedése csak kismértékben javította a juhtejtermelés jövedelmezőségét.

Jó hír, hogy a termelőket érintő támogatások megmaradtak, így a hazai és az uniós anyaállat-támogatások, a nemzeti tenyészkos- és tenyészbak-támogatás, valamint a Vidékfejlesztési program keretében meghirdetett pályázatok és a kiskérődzők állatjóléti támogatása is. Az agrártárca azt is megerősítette: ez a forrás 2025 után is fenn fog maradni, és ezt a dotációt 300 ezer helyett már 500-600 ezer állatra is igényelhetik majd.