Komoly gondok figyelhetőek meg a német sertéságazatban, de a lakosság húsfogyasztása is több évtizedes mélyponton van.
A szakemberek szerint évente mintegy 100 ezer anyával csökken a juhállomány Magyarországon.
Jócskán megfogyatkozott a sertésállomány Magyarországon, de egész Európában hasonló tendenciák figyelhetőek meg.
Az utóbbi húsz évben a fecskék fele eltűnt Magyarországról, tavasszal kiemelten fontos a védelmük!
Rengeteg a kérdőjel a tejágazat jövőjét illetően, mind Magyarországon, mind pedig Európában.
Rendkívül sok a kérdőjel a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a 2023-as évet illetően.
Brutális visszaesés tapasztalható a madárállományokban Magyarországon, és világszerte is.
Az állomány felszámolását megkezdték, a gazdaság körül védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki, a partnerországokat értesítették az esetről.
A vadhús sosem számított olcsó élelmiszernek, a mostani helyzetben azonban nem túlzás azt mondani, hogy tényleg luxussá vált itthon.
Nem kíméli az aszály a legeltető állattartókat sem.
Óriási károkat okozott madárinfluenza az ágazatnak.
Voltak meglepetések a haszonállat-állomány alakulását illetően.
A madárfajok majdnem felének csökken az egyedszáma.
Drasztikusan lecsökkent a magyar sertésállomány.
A globális felmelegedés hatásai komolyabbak lehetnek, mint hittük volna.
Mi történik itt juhfronton?
Jelentősen csökkent a Magyarországon telelő erdei fülesbaglyok száma.
Gyökeres átalakulásra lenne szükség az ágazatban.
Kisfilmekkel is segíti az MME a felkészülést a tavaszi fecskevédelmi időszakra.
Bekövetkezett, amitől sokan tartottak.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
Felpöröghetnek a késlekedő beruházások és élénkülhet a hitelezés is a szektorban - hangzott el az OTP sajtóreggelijén.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
