Komoly felmérés indul Magyarországon: a lakosság segítségét kérik
Az erdei fülesbagoly telelőhelyek országos lakossági felmérése 2026. január 23-án indul.
Az erdei fülesbagoly telelőhelyek országos lakossági felmérése 2026. január 23-án indul.
Több olyan évelő növény is van, mely nálunk ugyan egynyári, pedig akár át is teleltethetnénk őket.
Ha gyülekeznek a madarak, az a nyár végének és az ősz közeledtének egyértelmű jele.
A téli hónapokban egyre többen próbálják segíteni az itt maradt gólyákat etetéssel, azonban ez a cselekedet komoly veszélyeket rejthet magában.
Meglepő eredmény született a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos sirályszámlálásán.
Egyre több olyan fehér gólya él Magyarországon, amelyik rendszeresen itt tölti a telet.
A HUN-REN entomológusa szerint az április nyár utáni „február” segíthet abban, hogy idén kevesebb „büdösbogárral” küszködjünk.
Hiába indult be a szezon a megszokottnál jóval korábban, nem túl derűlátóak a magyar méhészek az idei évet illetően.
A Magyarországon tartózkodó 9 975 bagoly minimum 2 493 750 mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el a 2022/2023-as telelési időszakban.
Hiába volt a tiltás, a tűzijátékozók elűzték a tatai Öreg-tó vizéről az ott telelő vadludakat.
Nem szorulnak emberi segítségre a Magyarországon áttelelő fehér gólyák, mert már alkalmazkodtak az itteni időjáráshoz.
Az elmúlt 120 évben harmadával csökkent a fagyos napok száma Magyarországon.
Emberre is veszélyes vírust terjeszt a Hyalomma kullancs.
Téliesebbre fordul az idő a következő napokban.
Kezdődik a madáretetés szezonja, de nem árt odafigyelni.
A károsító az Egyesült Államokból indult hódító útjára.

A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Kettős válság sújtja a hazai állattenyésztést, amelyből a kiút csak a fejlesztések révén valósulhat meg.
Több gyümölcs termesztése gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, másoké brutális visszaesést mutatott.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Agrárcégek, közepes termelők is pénzhez jutnak – az állam fizeti a kárt.
A No-Till technológia felgyorsuló térnyerése és a LEMKEN Solitair NT (No Till) szerepe a vízmegőrző vetéstechnológiákban
A 2025-ben megrendezett Agritechnica kiállításon a Monosem standja számos érdekes újdonságot tartalmazott. A legtöbb újítást a vázak, és az azokra szerelhető vetőkocsi-elrendezések kapták.
Rejtett veszély a napraforgóban és a kukoricában: a drótféregkártétel