Habár jelenleg a magyar élelmiszerek 95 százalékát Európába exportáljuk, komoly piacuk lehetne Ázsiában, a Közel-Keleten, és Afrika egyes régióiban is.
2023 első negyedévében közel egyharmadával kevesebb volt Magyarország agrár-külkereskedelmi aktívuma, mint előző évben.
Felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniavezetéket, bajba kerülhetnek a termelők.
Nagyot nőtt az üdítőital-export is, a kivitel mintegy húsz százalékkal haladta meg az előző évi szintet.
A recessziót várhatóan el tudjuk kerülni idén, és még gyorsabban folytatódhat az agrárium gyarapodása.
Véget ért az olcsó élelmiszerek korszaka, a következő években hozzá kell szoknunk a magasabb árakhoz.
Az élelmiszerek exportára 42,0, importáruk 31,3 százalékkal volt magasabb a tavaly júliusinál.
A szakértők szerint áruhiány és számottevő drágulás jöhet a rizs piacán a következő időszakban.
8 cég képviseli Magyarországot Ázsia egyik legjelentősebb élelmiszeripari expóján.
Az élelmiszerek mellett az energiáért is jelentősen többet kell fizetni.
Az egész világ megérezheti, ha bejön az ukránok jóslata.
Elképesztő pénzek és lehetőségek vannak benne.
Ezt nem lehet megúszni.
Putyin: a nyugati szankciók élelmiszerválságot idéztek elő.
Durva válság jöhet az élelmiszerellátásban.
A fenntartható termelés a jövő kulcsa.
Jelentős agrár- és élelmiszeripari exportnövekedésre számít Magyarország.
A külföldi érvényesülés is tanulható
Látványosan nőtt az agrárexport, de még így is marginális a kínai piac.
Nagyobb feldolgozottságú termékek és új célpiacok kellenek az OTP Bank szerint.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
