Élelmiszer | 2016. augusztus 16. 12:29
Szüksége van-e élelmiszeriparunknak az uniós tagságra?
Az uniós versenyben lemaradtunk, exportunk 80%-a mégis a közös piacon talál helyet.
2025. április 30. szerda Katalin, Kitti
Az uniós versenyben lemaradtunk, exportunk 80%-a mégis a közös piacon talál helyet.
A show előnapján pedig várunk a Kelet-magyarországi Agrárfórumon.
A hazai lakosság szerint a magyar élelmiszeripar innovatívabb, mint a mezőgazdaság. Cáfolnánk.
Az egész élelmiszeripart ránk bízzák Laoszban.
100 milliárd forint GINOP-os forrás az élelmiszeriparnak.
Uniós forrásból csökkentenék az iparág versenyhátrányát.
Európán kívül Japán a legfontosabb agrárpartnere Magyarországnak.
Négy élelmiszeri nagyvállalat kapott tavaly extra támogatásokat.
Ennyi pénzt nem mostanában kapott az élelmiszeripar.
Meghatározó az orosz piac az agrárgazdaságban is.
Sok lényeges ponton módosították az élelmiszeripari felhívást.
Lehet keresnivalónk az "importkiváltási programban".
Fogyasztásnövekedésre számítanak az élelmiszeriparban.
Az első fél évben "megoldódik" az orosz embargó?
A mezőgazdasági termelők lehetnek az élelmiszeripari támogatások nyertesei.
Ötezer mikro- és kisméretű élelmiszeripari vállalkozást támogathatnak.
Kulcskérdés lehet a magyar élelmiszeripar fejlesztése.
Csökken az agrárkibocsátás az idén, de továbbra is fontos lesz a mezőgazdaság.
Nemzetközi szinten versenyképes hazai élelmiszeripari nagyvállalatból maximum tízet találunk.
A múlt évi csúcs után idén csökken a mezőgazdasági kibocsátás.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.