A Cashtag mai műsorából kiderül, hogy az űrhajósok esznek-e finomabb ételeket vagy a túlélő üzemmódban élő egyetemisták?
Júniusban indulhat a magyar űrmisszió, ezer biológiai mintát küldenek 800 km magasra.
Néhány éven belül jelentős növekedésen eshet át az űrtechnológia jelenleg is egyik legjövedelmezőbb ágazata.
A nyugvó gombákat tartalmazó telephez csak vizet kellene adni, hogy beinduljon a növekedés.
Nagy segítséget jelenthetnek a magyar gazdáknak a jövőben az ESA mezőgazdasági célú földmegfigyelési programjai.
Elképesztő lehetőségeket nyújthat az űr a mezőgazdaság és a növénytermesztés számára.
Egy abu-dzabi startup arra keresi a választ, miként lehetne a Földön kívül növényeket termeszteni.
A kísérlet célja, hogy megfigyeljék, az űrbéli mikrogravitációs környezet milyen módon befolyásolja a növény sejtszerkezetét és sejtműködését.
Az elmúlt évtizedekben óriási ugrás következett be, a mezőgazdaságban sok esetben mégis ugyanazt teszik, mint 30 évvel ezelőtt.
Egy kaliforniai innovátor vállalat megalkotta a teljesen autonóm önjáró permetező munkagépet.
Shaun, a bárány az űrbe megy, a mesefigura a küldetés során csaknem 500 ezer kilométerre távolodik el a Földtől.
Űrhajósoknak kifejlesztett ételeket díjaztak.
Űrtechnológiával digitalizálja a jövő mezőgazdaságát az AXIÁL Kft.
Egyedülálló kutatás az országban.
Ez nemcsak az emberiségnek lenne nagy lépés.
Komoly lépés.
Rendkívüli jelentőségű megállapodást kötött a NASA és az USDA.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
