Az almatermés az előrejelzések szerint 11 554 650 tonna lesz, ami 2,5%-os csökkenést jelent az előző évhez képest az EU-ban.
A svájci almatermés körülbelül 10%-kal, míg a körte volumene 30%-kal lesz kevesebb, mint 2022-ben.
Hat évnyi tárgyalássorozatot követően kapott engedélyt a Kínai Vámügyi Főigazgatóságtól a gyümölcs exportja.
Október végén tovább emelkedett a léalma ára Lengyelországban, de még nem tudni, meddig tart ez a folyamat.
A szerényebb export-árualap miatt Lengyelország elsősorban a meglévő piacok kiszolgálására törekszik a 2023/2024-es almaszezonban.
Az idei francia almatermés mintegy 8 százalékkal haladja meg a tavalyit, akár a 1,5 millió tonna is lehet.
Egyre emelkedik a léalma ára Lengyelországban, és még nem lehet látni, hol fog tetőzni.
A horvát áruházak jelentős mennyiségű almát importálnak elsősorban Lengyelországból.
Egyre nagyobb az érdeklődés az olyan klubfajták termesztésének megkezdése iránt Hollandiában, mint a Xenia, a QTee, a Migo és a Sweet Sensation.
Az Alma- és Körte Világszövetség szerint a korábban becsültnél kevesebb lesz az idei uniós alma- és körtetermés.
Franciaországban 2023-ban 12 százalékkal lesz nagyobb az almatermés a tavalyinál.
A szüret csúcsán ismét emelkedett a léalma felvásárlási átlagára Lengyelországban.
Október 16-tól indul az első őszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés Magyarországon.
Belarusz és Kazahsztán felől kerülve érkezik “szürke export” keretében a Nagy Medve mancsai közé a lengyel alma.
Rendkívül heterogén módon alakul az idei almatermés az egyes országokban, még bőven lehetnek meglepetések.
A Lengyel Statisztikai Hivatal szeptember 27-én frissítette fán termő gyümölcsökre vonatkozó idei prognózisát.
Szeptember végén már az 52,5-54 Ft/kg közötti sávban mozog a léalma felvásárlási ára a lengyel feldolgozóüzemekben.
Az ipari alma mennyisége mintegy 400 és 430 ezer tonna között várható, ami a hazai feldolgozói kapacitás 80-90 százalékára lesz elég.
Kétségbeejtő helyzetben a stájer almatermesztők, a helyzet megoldásához viszont össze kellene fogniuk.
Az Európai Bizottság 3 újabb magyar agrártermék elnevezését jegyezte be, amelyek a Borzag pálinka, a Sárréti kökénypálinka és a Szabolcsi alma.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.