Leáldozóban a magyar almalének? Mi lesz így sokak kedvenc italával?
A léüzemek várhatóan 180-200 ezer tonna almával számolhatnak, a termés 60 százaléka kerülhet a feldolgozókba, ami a léüzemek kapacitásának mindössze felére lesz elég.
A léüzemek várhatóan 180-200 ezer tonna almával számolhatnak, a termés 60 százaléka kerülhet a feldolgozókba, ami a léüzemek kapacitásának mindössze felére lesz elég.
A SAD Praktyczny Przewodnik hasábjain a Sierniewicei Gyümölcskutató egyik vezetője osztotta meg gondolatait a lengyel iparialma-célültetvények szükségességéről.
Horror áron terem idén a magyar alma, számos termelő kilátástalan helyzetben van.
A Lengyel Gyümölcstermesztők Szövetsége szerint idén a feldolgozóipar kezében a kulcs az ágazat nyereségességéhez.
Rendkívül gyenge lehet az idei almatermés a hőség és a szárazság miatt Magyarországon.
3,2 millió tonna lengyel alma megy idén a feldolgozókba.
Jól jöhet a lengyeleknek a kínai almatermés-kiesés.
Óriási a kereslet rá.
Iparialma-célültetvények létesítését szorgalmazzák a lengyel gyümölcslégyártók.
Itt a legfrissebb kitekintés a világ almalésűrítmény termeléséről.
Bár azt nem lehet tudni, mennyire friss a termék.
0,7 millió tonnával kevesebb, mint egy éve volt.
Megfelelő fajta és technológia-választásra kellene törekedniük a termelőknek.
50 százalékkal nőhet a répatermő terület a feldolgozóiparnak köszönhetően.
Az almatermelésből is meg lehet élni. Most elmondjuk a siker titkát.
Nagy a termés, csúcsra járnak a gyümölcsfeldolgozók
Milliós bírságot kaphat egy hajdú-bihari üzem.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.