Óriási méhek jelenhetnek meg Magyarországon: ezt tedd, ha látod őket
A poszméhek az egész világon elterjedtek, fajszámuk 400 és 500 között mozog és rendkívül nagy szerepet játszanak a beporzási folyamatokban.
A poszméhek az egész világon elterjedtek, fajszámuk 400 és 500 között mozog és rendkívül nagy szerepet játszanak a beporzási folyamatokban.
Az Európai Unió elfogadta a természet helyreállításáról szóló jogszabályt, itt vannak a részletek.
A beporzók elengedhetetlenek a földi létezéshez, éppen ezért nagyon fontos, hogy vigyázzunk rájuk.
Az ukrán gyümölcsösöket sem kímélte az áprilisi hidegbetörés, így a tavalyi 1,08 millió tonnás termés 945 ezer tonna környékére csökkenhet.
A globális felmelegedés egy sor, kártevő jelentette fenyegetést súlyosabbá tesz, a csótányoktól afrikai kullancsokon át a sáskajárásig.
Virágoznak a gyümölcsfák és talán idén már nem is lesz károsító fagy, de vajon mi kell a jó terméshez?
Óriási segítség lehet a beporzó rovaroknak a vadvirágos táblaszegélyek telepítése.
Ha a méhek és nélkülözhetetlen társaik eltűnnének, nem lenne, ami megtermékenyítené a növényeket, gyümölcsöket.
Beporzó rovarok nélkül sokkal sivárabb lenne az életünk, ételünk-italunk egyharmada eltűnne, vagy megfizethetetlenül megdrágulna a hiányukban.
Egy új kutatás kimutatta, hogy kétszer annyi madár halhatott ki az ember miatt a Földön, mint korábban gondoltuk.
A Magyar Államkincstár első körben több mint 3000 méhész számára kezdi meg a kifizetést.
Az áruházlánc együttműködik a Soproni Egyetemmel, és közösen egy biomonitoring rendszert üzemeltetnek, amely a terület környezeti állapotáról szolgáltat adatokat.
Méhek nélkül lemondhatnánk a gyógy- és fűszernövényekről, sőt egyes fásszárúak hiányával a faanyagról, valamint a kakaóról és a kávéról is.
Apró, repülő robotokkal kísérleteznek a mérnökök, de a méheket nem lesz könnyű kiváltani.
Egy új tanulmány szerint az autók légszennyezése miatt a méhek nehezebben találják meg a virágokat.
A méhészkedés nem csak gazdasági tevékenység, a fő célja ugyanis a beporzás – mondta Nagy István agrárminiszter.
A környezet- és természetvédelemnek új szintre kell emelkedni, ennek érdekében alkották meg a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát.
Saját magfogással megalapozható a konyhakert jövője, és nem kell a drága vetőmagokra költeni.
Ha beporzókat látunk a kertünkbe, el ne űzzük vagy bántsuk őket, inkább segítsünk nekik!
Az biztos, hogy az évben jelentős és gyakori lesz a lódarazsak felbukkanása Magyarországon.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.