A hatékonyságnövelés és az ágazat szereplőinek együttműködése is felértékelődik a jövőben a borászati ágazatban.
Az elmúlt években a világ 10-11. legnagyobb pezsgőgyártójává lépett elő Magyarország.
Az energiahatékonyság növelését és a logisztika fejlesztését vette célba a Grand Tokaj.
Évi 3 milliárd forint jut a jövőben a nemzeti bormarketing stratégia megvalósítására.
Az új bortörvény és a borpromóciós program segíti a szőlő- és bortermelőket, növeli a hazai bor népszerűségét.
Új program indulhat jövőre a magyar borok hazai és külföldi népszerűsítése érdekében.
A borászok kiválóan alkalmazkodnak a változásokhoz, úttörői a mezőgazdasági újításoknak, és utat mutatnak az egész magyar agráriumnak.
Határozottan emelkedett a Magyarországon megtermelt és értékesített borok ára az elmúlt időszakban.
A súlyos aszály ellenére a tavalyinál jobb eredményt várnak a németországi borászok.
Az Agrárminisztérium kiemelten támogatja a határon túli termelők fennmaradását.
Évről évre egyre nagyobb területen építik be a Balatont, aminek sokszor a szőlőültetvények isszák meg a levét.
A technológia és a fiatalítás ebben az ágazatban is fontos.
-20220801.jpg)
Tényleg hamuízű lehet az idei bor?
Bővített szüreti ellenőrzés jön.
A borászok a mezőgazdaság úttörői.
A hatékonyságon és a megújuláson múlik a magyar bor jövője.
Az év első hónapjaiban több bort exportáltunk, mint egy éve.
A Nyakas Pincészet főborásza veheti át a díjat május 8-án.
Van olyan hely északon, ahol már nem kell reklámozni a hazai borokat.
Ennek nem fognak örülni a borfogyasztók.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.