Váratlan hírek érkeztek az ukrán cseresznyéről: erre nem sokan számítottak
A tavalyinál magasabb árakkal, kisebb terméssel búcsúzik az idei ukrán cseresznyeidény.
A tavalyinál magasabb árakkal, kisebb terméssel búcsúzik az idei ukrán cseresznyeidény.
Adaptációs és fajtakísérletek híján esélye sincs a magyar gyümölcságazatnak a mostani kihívások ellenében.
A legsúlyosabb károkat a kajszi és a cseresznye szenvedték el: ezeknek a gyümölcsöknek a termelésében Törökország világelső, illetve második.
A külföldről beözönlő fajták üzemi termesztésbe állítása, alapos ismeretek és vizsgálatok hiánya miatt visszafordíthatatlan kárt okoz és okozhat az ágazatnak.
Június közepén hűvös és esős időjárás uralkodott Ukrajna nagy részén, ami közvetlenül befolyásolta a helyben termesztett gyümölcs minőségét.
Óriási kieséseket okozott a kedvezőtlen időjárás a cseresznye esetében is, foghatják a fejüket a termelők és a vásárlók is.
A cseresznye és kajszi termés 80-90 százaléka odaveszett, miközben a szamóca ára is jelentősen emelkedett az előző évhez képest.
A rendkívül kedvezőtlen időjárás hatások következményeként példátlanul magas terméskiesésről beszélhetünk idén.
Nagyon komolyak a cseresznyeültetvényeket sújtó fagykárok Törökországban, van, ahol 70 százalékos a kiesés.
Idén mintegy 8,7 százalékkal lett kisebb a cseresznyetermés Németországban a tavalyinál.
Az EU-ban a cseresznye- és meggyültetvények területe lassan csökken, mivel a régi gyümölcsösöket nem újítják meg.
Az előző hónapok optimizmusa után lefelé módosította az idei francia cseresznyetermésre vonatkozó becslését az Agreste.
A legkelendőbb nyári gyümölcsök nem állnak rosszul idén, ám az elmúlt években bőven akadtak gondok, ami az importon és az árakon is meglátszik.
Hazánkban a friss cseresznye importja (elsősorban Törökországból) 53 százalékkal 1,42 ezer tonnára nőtt 2023-ban az előző évihez képest.
Az európai cseresznyetermelők számára akár két héttel korábban is megkezdődhetett az idei szezon.
Az esőzések miatt már reped a betakarítás előtt álló cseresznye Spanyolországban.
Az átlagosnál kicsivel nagyobb termésmennyiségre számíthatunk az idén a cseresznye esetében.
A közepesnél jobb mennyiség mellett az apróbb gyümölcsméret okozhat (főleg értékesítési) gondokat.
Zsebbenyúlós lett a cseresznyevásárlás is itthon, de egy kis odafigyeléssel jó áron beszerezhetjük.
Április 8-án érkezett meg az első kis tételű spanyol cseresznyeszállítmány Hollandiába, 75 euró/kg volt az extra korai gyümölcs ára.

A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.