A legsúlyosabb károkat a kajszi és a cseresznye szenvedték el: ezeknek a gyümölcsöknek a termelésében Törökország világelső, illetve második.
A külföldről beözönlő fajták üzemi termesztésbe állítása, alapos ismeretek és vizsgálatok hiánya miatt visszafordíthatatlan kárt okoz és okozhat az ágazatnak.
Június közepén hűvös és esős időjárás uralkodott Ukrajna nagy részén, ami közvetlenül befolyásolta a helyben termesztett gyümölcs minőségét.
Óriási kieséseket okozott a kedvezőtlen időjárás a cseresznye esetében is, foghatják a fejüket a termelők és a vásárlók is.
A cseresznye és kajszi termés 80-90 százaléka odaveszett, miközben a szamóca ára is jelentősen emelkedett az előző évhez képest.
A rendkívül kedvezőtlen időjárás hatások következményeként példátlanul magas terméskiesésről beszélhetünk idén.
Az EU-ban a cseresznye- és meggyültetvények területe lassan csökken, mivel a régi gyümölcsösöket nem újítják meg.
Hazánkban a friss cseresznye importja (elsősorban Törökországból) 53 százalékkal 1,42 ezer tonnára nőtt 2023-ban az előző évihez képest.
Dübörög a cseresznye szezonja Magyarországon, de nem kell mindenáron a piacon, illetve a boltokban megvenni a gyümölcsöt.
Az átlagosnál kicsivel nagyobb termésmennyiségre számíthatunk az idén a cseresznye esetében.
A közepesnél jobb mennyiség mellett az apróbb gyümölcsméret okozhat (főleg értékesítési) gondokat.
Az Agreste 2024-es termésre vonatkozó első prognózisa szerint 37,7 ezer tonna cseresznyét takaríthatnak be az idén.
Április 8-án érkezett meg az első kis tételű spanyol cseresznyeszállítmány Hollandiába, 75 euró/kg volt az extra korai gyümölcs ára.
A tavaszi fagyok miatt azonban az átlagosnál kevesebb cseresznye terem 2023-ban, az esőzések gyümölcsrepedést okozhattak.
A zivatarsáv intenzív jégesővel érkezett, egyes helyeken 70% körülire becsülik a terméskiesést.
A tavalyi évhez képest 2,5-szer több cseresznye termett Franciaországban.
Tényleg luxus lesz a cseresznye?
Durván megnőtt a népszerű nyári gyümölcs fogyasztása Olaszországban.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
