Aggasztja a FAO-t a madárinfluenza riasztó mértékű terjedése az ázsiai térségben.
A napsütés ellenére borús eredményekkel zárult a hivatal nyári szezonális ellenőrzése.
Milyen hatással van az emberi szervezetre az elmúlt hetekben tapasztalható brutális hőség?
A tudósok szerint a madárinfluenza terjedése leginkább egy lassan kibontakozó világjárványhoz hasonlít.
Az FDS több tejtermék vizsgálatát is kezdeményezte, hogy kiderítsék, biztonságosak-e.
A leggyakrabban használt fertőtlenítő szereknek ellenálló paraziták lehetnek a zöldségeken.
Az országos tisztifőorvos szerdától Magyarország teljes területére kiadta a riasztást.
Az áldozat nem érintkezett baromfival vagy más állatokkal korábban és több alapbetegségben is szenvedett.
Újabb, 30 éven át végzett kutatás mutatott rá az ultrafeldolgozott élelmiszerek veszélyeire.
A WHO aggódik, hogy az újra terjedőben levő madárinfluenza már az emberre is veszélyt jelenthet.
Madárinfluenzát mutattak ki egy tejelő szarvasmarhákkal érintkező személynél Texasban.
A magas patogenitású vírustörzs az elmúlt két évtizedben már száznál is több embert fertőzött meg Vietnámban.
Az antibiotikum-rezisztens baktériumok környezeti előfordulását vizsgálták a MATE kutatói.
A növényi magok felhasználása egyre változatosabb az élelmiszeriparban, és egyre több robban be már itthon is.
Az egészségügyi kártevők mellett sok ízeltlábú elszaporodhat az épületekben, ráadásul nem mindig egyszerű a védekezés ellenük.
Az állategészségügyet támogató együttműködésre lépett az Állatorvostudományi Egyetem a Sorapharm Kft.-vel.
Akadnak olyan növények, amelyek veszélyesek lehetnek, ha a lakásban, beltérben tartjuk őket, mert bizonyos részeik mérgezőek.
Veszélyessé vált a szálló por miatt a levegő minősége a Sajó völgyében, több település is érintett.
A pisztáciát szeptemberben szokás aratni, ilyenkor a gazdák - lakóhelyüket hátrahagyva - az ültetvényeikre költöznek.
Hat évnyi tárgyalássorozatot követően kapott engedélyt a Kínai Vámügyi Főigazgatóságtól a gyümölcs exportja.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.