A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, egyes elképzelések szerint ez lenne a magyarok totemállata, a turul.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
A faj, amely az 1980-as évek végén még eltűntnek számított, mára az ország 86 százalékán megtalálható.
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) létezéséről az ezredforduló előtt még alig lehetett tudni valamit.
A gombagyűjtés szép és jó dolog, ugyanakkor nagyon fontos, hogyha nem vagyunk biztosak valamiben, forduljunk szakemberhez, mert könnyen meglehet a baj.
A közlemény szerint az idén - közönségszavazás helyett - szakmai kuratórium választotta meg a nyertest.
Észak-Amerika egyik leggyakoribb récéje, a zöldszárnyú réce egy példánya bukkant fel a tatai Öreg-tavon.
Magyarországon több mint 2050 védett élőlény található, amelyből 273 fokozott védettséget élvez.
A tavalyi évben a mentett állatok legnagyobb részét madarak tették ki, ami 1301 egyedet jelent.
A vörös mocsárrák inváziós fajként veszélyezteti Magyarország őshonos rákfajait és vízi ökoszisztémáit.
Évről évre érkeznek Magyarországra olyan madarak, amelyek korábban nem fordultak meg itt.
Először adott ki könyvet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hazánk harkályairól.
A kecskefűz, a korai juhar és a rezgő nyár közül lehet választani, egészen november 20-ig.
A faj ritka egész Európa területén, mindössze két alkalommal került elő, most hazánkban fogtak be egy példányt.
A rákosi vipera teljes genomjának feltérképezése máris számos érdekes tényt tárt fel.
Szeptemberben először találkoztak a szakemberek a fehérhátú fakopáncs országos védelmének egységesítéséért.
Az invazív halak jelenléte komoly problémát jelent, a kutatók szerint ezek a halak akár a Balatonhoz is eljuthatnak.
2022 júliusában a fekete törpeharcsa felkerült az Európai Unió inváziós fajok listájára.
12 olyan szúbogár fajt azonosított, amelyek magas gazdasági vagy környezeti kockázatot jelentenek a növények egészségére.
Riasztó ütemben halnak ki a fajok – új alapokra helyeznék a természetvédelmet az ökológusok.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
