Csak az állomány alacsony szinten tartásával lehet úgy, ahogy korlátozni a fekete törpeharcsák garázdálkodását a Balatonban.
Megdöbbentő, mivel került Magyarország a világ élvonalába, ezt korábban nem gondoltuk volna.
Veszélytelenek, betegséget nem terjesztenek a nagyvárosok kertjeiben is megjelent erdei csótányok.
Míg a korábbi években a faj csupán elvétve volt jelen, 2022-re a parti régió fogásainak csaknem a 20 százalékát ez tette ki.
Az invazív faj megjelenése komoly fenyegetést jelent a hazai méhészetre és ökoszisztémára.
Amikor csak néhány darázs van az ember körül, akkor nem érdemes csapkodni, mert ez a faj önmagától nem támad, csak védekezik.
Eddig csak az erdős területeken jelentek meg, idén már a városokban is tömegesen elszaporodtak a repülő rovarok.
A vörös törpeméh megjelenése egy újabb bizonyítéka annak, hogy az éghajlatváltozás miatt melegedő klíma új fajok megjelenéséhez vezet.
A levendula az egyik legelterjedtebb gyógynövény idehaza, mely számos egészségre gyakorolt pozitív tulajdonsággal is rendelkezik.
Az olaszok már külön biztost neveztek ki a kék rák elterjedése elleni küzdelem koordinálására.
A Balatonon és környékén végzett vizsgálatok során először 2017-ben észleltek amurgébet, a Keszthelyi-öbölben.
Hazánk volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent.
Egyre nagyobb számban jelenik meg a kertekben a cseppet sem válogatós zöld vándorpoloska.
A poszméhek az egész világon elterjedtek, fajszámuk 400 és 500 között mozog és rendkívül nagy szerepet játszanak a beporzási folyamatokban.
Bár a darazsak nem örvendenek túl nagy népszerűségnek, egyes fajok elpusztításért akár 5000 és 50 000 forint közötti büntetést is kiszabhatnak.
A Przewalski-ló megmentése nemzetközi sikertörténet, amiben a magyaroknak is nagyon nagy szerepe volt.
Vegyszerek nélkül, csalogató hatású illatanyagokkal veszik fel a küzdelmet a HUN-REN ATK kutatói a tujákat pusztító kártevőkkel szemben.
A sisakos sáska különleges fej- és csápformája révén összetéveszthetetlen más hazai fajokkal.
Egy több mint 130 éve nem látott levélbolhafajt fedeztek fel újra a HUN-REN ATK munkatársai hazánkban.
A klímaváltozás és a fajok elterjedési határai eltolódásának követésére dolgoztak ki új módszert magyar kutatók.
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
Komoly büntetésre számíthatnak, akik megszegik a csomós bőrbetegség miatt elrendelt óvintézkedéseket.
A dió az egyik leglassabban termőre forduló héjas gyümölcsünk, terméshozama sem nagy eleinte, nem véletlenül magas az ára.
17 milliárdba került a védekezés és olyan feladatokat is el kellett végezni, amire korábban még nem volt példa itthon.
Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt a Gazdálkodási napló és az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben a gazdálkodások adminisztrációs terheinek csökkentésében.
