1500 milliárd forint: ennyivel kap több pénzt a tervezettnél a magyar mezőgazdaság
1500 milliárd forinttal több forrás jut a tervezetten felül a mezőgazdaságnak.
1500 milliárd forinttal több forrás jut a tervezetten felül a mezőgazdaságnak.
A vidékfejlesztési keret 17,5%-ról 80%-ra nőtt a 2023-2027-es időszakra.
A versenyképesség fokozása a tejtermelő üzemek támogatásának fő célja.
Történelmi lehetőséget kaphat a vidék.
Létrejöttek a korszerű szőlő- és bortermelés alapjai.
A konstruktív szemlélet segítheti a gazdákat a piaci kockázatok kezelésében.
Megújuló támogatási és szabályozási környezet segíti a hazai borászatot.
Nincs mese, át kell állni a precíziós gazdálkodásra.
Ebben van a jövő.
10 év alatt a két és félszeresére nőtt az ágazat eredménye.
Sosem látott mennyiségű pénz áramolhat az agráriumba és vidékfejlesztésre.
Fontos tanácskozásra hívta a kormány a műtrágya importőr cégeket.
Befejeződtek az őszi betakarítási és vetési munkák.
1100 milliárdos pályázati csomag vált elérhetővé a vidék számára.
Folyamatosan bővülnek a generációváltást segítő intézkedések az agráriumban.
Elstartolt a Hungarian Food Business Program.
Fenntartható, hatékony, professzionális termelést vár el a piac a gazdáktól.
Ösztönözni kell a mezőgazdasági termelőket a fenntarthatóbb működés érdekében.
Fontos eredményekre jutottak a szakértők.
A száraz idő nagyon megnehezíti a munkálatokat.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.